kripto.NEWS 💥 Minden, ami kell. És semmi, ami nem. (napi 200+ kriptohír)
„Újra feltűnhetnek itthon (is) a hamis kriptovaluta-kereskedők” – figyelmeztet mai sajtóközleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Bár konkrétan nem írják le, egyértelmű, hogy a Facebook Libra tokenjére utalnak, és dicséretes módon viszonylag pontos, gyakorlatias tanácsokkal látják el a lakosságot. Más kérdés persze, hogy a mainstream sajtó által ebből csak az fog feltűnni a felületes olvasó számára, hogy a kriptovaluta rossz, gonosz, veszélyes. Az MNB által felvázolt veszély ettől függetlenül valós.
Csalókhoz kerülhet a pénzünk
Összefoglaltuk az MNB közleményének főbb pontjait, melyek a következők:
- A Libra még nem kapható, így bármely platform, amely ezzel kapcsolatban előértékesítést kínál, csaló oldalnak számít;
- Az ilyen csaló platformon történő adatmegadás egyenes út a személyes adatainkkal való visszaéléshez;
- A bűnözők bebukott piramishálózatok (OneCoin, Firstcoin, Invia World) felhasználói adatbázisait használhatják fel az újabb csalásokba történő beszervezésekhez;
- Bármilyen hamis „előértékesítés” során elküldött összeg ablakon kidobott pénz; jogérvényesítésre, kártérítésre gyakorlatilag esély sincs;
- Magyarországon egyelőre még nem jelentek meg hasonló internetes ajánlatok, mindenesetre jobb az óvatosság (egyébként is, van egyéb csalásból bőven – a szerk.);
- Az MNB-nek nem hatásköre, mégis figyelemmel kíséri a kriptopénzes csalásokat.
Megemlítik a fentieken kívül a fokozott körültekintést, valamint próbálják a lakosságot a „felügyelt pénzügyi intézmények által kínált megtakarítási lehetőségek” irányába ösztönözni. De lássuk teljes terjedelmében a figyelmeztetést.
Az MNB közleménye
A világháló egyes gyanús, külföldi portáljain megkezdődött az egyik nagy közösségi médiaszolgáltató által kibocsátandó (valójában még el sem érhető) kriptovaluta hamis „előértékesítése”, ami a piramisjáték, személyes adatokkal visszaélés és más bűncselekmények melegágya. Bár a nyilvánosan elérhető adatok szerint ilyen „előértékesítés” itthon még nincs, nem zárható ki, hogy a korábban is hamis kriptovalutákkal piramishálózatot építő hazai csoportok hasonló ajánlatokkal léphetnek elő.
Több olyan külföldi internetes portál – például a gyanú szerint többek között az Uplibra, a Calibra és a Buylibracoins – kezdte meg működését az utóbbi időben, amelyek a világ egyik legjelentősebb közösségi médiaszolgáltatója kriptovalutájának úgymond „előértékesítését” kínálják.
Ezek színvilága, elemei az adott közösségi médiafelületre, illetve a kriptovaluta hivatalos portáljára hasonlítanak, nem zárható ki, hogy azokat illegálisan használják fel.
E klónoldalak kedvezményes áron kínálják előre ezt a – kereskedelmi forgalomban egyelőre még el sem érhető – virtuális valutát. A vásárlók a nem létező kriptovalutát nem létező elektronikus pénztárcákban tárolhatják. Sőt, a kiberbűnözők ígérete szerint (az MLM-nek álcázott piramisjáték klasszikus szabályainak megfelelően), aki újonnan beszervez másokat is a csoportba, állításuk szerint ingyen is kaphat e kriptovalutából. Több klónportálra az ügyfelek közösségi médiaadataikkal is beléphetnek, így ezeknél az ő adataik, fényképeik és regisztrációs kódjaik is a bűnözők kezébe kerülhetnek.
Az MNB figyel
Magyarországon egyelőre még nem jelentek meg hasonló internetes ajánlatok. Nem zárható azonban ki, hogy néhány, a nem létező kriptovalutákhoz (pl. Onecoin) vagy ICO-khoz kötődő korábbi piramisjátékokban feltűnt magánszemély vagy csoport fantáziát lát majd ebben, s hasonló oldalakat indít.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a hozzá beérkezett fogyasztói jelzések, panaszok nyomán is – az elmúlt öt évben számtalan figyelmeztetést, sajtóközleményt tett közzé a – legális és illegális – virtuális fizetőeszközök rendkívüli kockázatairól, s publikálta az Európai Bankhatóság (EBA) e témájú figyelmeztetését is.
A kriptovaluták jogi helyzete ma még nagyrészt szabályozatlan, jellemzően nem tartoznak a jegybankok felügyelete alá (az MNB sem engedélyezi, regisztrálja őket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak. Ha nyilvántartásaikban, vagy a tranzakciók lebonyolításakor probléma adódik, a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet megfelelő lebonyolítását, a károk megtérítését. A veszteségek miatti jogvitákat az ügyfelek (általában külföldi állam nyelvén és jogrendje szerint) csak polgári peres eljárással rendezhetik, vagy – bűncselekmény (pl. piramisjáték) gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak.
További probléma, hogy a virtuális valuták árfolyama gyorsan, sokszor kiszámíthatatlanul változhat. Még fokozottabb a kockázat a – piramisjáték alapjául szolgáló – nem valós kriptovalutáknál. Az MNB – hatáskörének hiánya ellenére – a befektetők védelme érdekében folyamatosan nyomon követi a fizetésre használható virtuális eszközök működését, s tájékoztatást nyújt a nyilvánosságnak.
Célszerű, hogy az ügyfelek fokozott körültekintéssel járjanak el az ilyen eszközökbe való befektetés előtt, s fontolják meg inkább a felügyelt pénzügyi intézmények által kínált megtakarítási lehetőségeket. Az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája, s fogyasztóvédelmi oldalán a befektetési döntést segítő hasznos tájékoztatók is megtekinthetők.
Korábban is figyelmeztettek
Az MNB az elmúlt években folyamatosan figyelemmel kísérte a kriptopiacot, közleményeikről mi is rendszeresen beszámoltunk.
- Az MNB első megnyilvánulása kriptotémában 2014-es: ekkor a „Bitcoinnal kapcsolatos fogyasztói kockázatokat immár kézzelfoghatónak” tartották. Az okok között az árfolyammozgást, valamint az állami felügyelet és garancia hiányát jelölték meg. (Milyen jó is lett volna akkor venni…)
- 2015 júniusában „a fizetésre használható virtuális eszközök népszerűségét kihasználó piramisjátékok” térnyerésére hívták fel a figyelmet, ezen belül is a OneCoin veszélyeire figyelmeztettek.
- 2017 októberében írtunk róla, hogy az MNB komolyan foglalkozik a kriptovalutákkal, a blockchainben pedig forradalmi lehetőségeket lát, a OneCoin-féle átveréseket viszont egyértelműen veszélyesnek tekinti.
- 2017 decemberében a volatilitásra, a szabályozatlanságra és a garanciaviselés hiánya hivatkozva „rendkívül kockázatosnak” minősítették az ICO-kat.
- 2018-ban egy gerillaakció keretén belül, a Bitcoin White Paper-jének 10. évfordulója alkalmából a Bitcoin Bázis 0,005 BTC-t küldött Matolcsy György jegybankelnöknek.
- 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank Piacfelügyelete kiadott egy figyelmeztetést, melyben felhívták a figyelmet, hogy a Smart Crypto Note társaság nem rendelkezik engedélyekkel tevékenységére vonatkozóan. (Részletes cikkünket a botrányról itt találhatod meg.)
- Tavaly októberben az MNB elnöke utalást tett egy új, leendő eurázsiai digitális pénzre, mely szerinte az „aranyon és az elektromosságon” fog majd alapulni.
- Nem sokkal később az MNB alelnöke a fintech és kriptopénz térhódítására utalva élesen hangvételű kritikával illette a magyar bankokat: drágának, hatékonytalannak és gyengének minősítve azokat.
A BitcoinTalk egyik fórumtopikjában egyébként van egy lista, amely tartalmazza a csaló oldalakat. Számuk már tavaly szeptember végén is két tucat volt, azóta pedig csak romlott a helyzet. A Libra hivatalos oldalai a Libra.org és a Calibra.com címeken érhetőek el.
Kapcsolódó: Bankokat szidott, kriptopénzekre figyelmeztetett az MNB
(CoinColors, az MNB alapján)
kripto.NEWS 🔥 Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven)