kripto.NEWS 💥 Minden, ami kell. És semmi, ami nem. (napi 200+ kriptohír)
Március másodikán végre tényleg elindul az azonnali fizetések rendszere (AFR) – legalábbis a Magyar Bankszövetség legutolsó tájékoztatása szerint. Kovács Levente főtitkár január végén egy sajtótájékoztatón, valamint az M1-gyen is bejelentette, hogy valamennyi klíringtag felkészült a bevezetésére, a tesztelések alapján pedig sikeres indulással számolnak. Cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos információt, amely rendelkezésre áll az azonnali utalás rendszeréről.
Rekordlassan, rekorddrágán
A főtitkár elmondta, rekordösszeget, 30-40 milliárd forintot, és sokszázezer munkaórát fordított az átállásra a bankszektor. A kétszintű bankrendszer kialakítása óta ez a valaha volt legnagyobb és legköltségesebb közös fejlesztése a szektornak. Az Index tavaly így írt a várható szolgáltatásokról:
A fejlesztésnek nemcsak az a célja, hogy a hazai bankok képesek legyenek a hét minden napján, 0-24 óráig öt másodpercen belül célba juttatni a tranzakciókat, hanem számos további fejlesztés is elindul. A másodlagos számlaazonosítással már nem csak bankszámlára, de akár egy emailcím, egy adószám vagy egy mobilszám ismeretében is utalhatunk.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy véli, a bankszektor elkötelezett a rendszer sikeressége iránt, és meglátása szerint bevezetésével „új pénzforgalmi korszakba” lép a magyar gazdaság.
Mint ismeretes, az AFR létrehozásáról már 2017 elején hozott döntést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a bevezetés azonban egyáltalán nem ment zökkenőmentesen. A hazai bankok felkészületlensége miatt az AFR eredetileg bejelentett, 2019. július 1-jei indulását kitolták 8 hónappal, a lakosság bosszankodása mellett így azok a bankok is pórul jártak, akik komolyan vették a feladatot, és időre elkészültek.
Világviszonylatban is „egyedülálló”
Március 2-ától a tervek szerint 10 milliós összeghatárig néhány másodperc alatt teljesülnek a lakossági és vállalkozói egyedi átutalások, az év minden napján, éjjel-nappal. A Bankszövetség szerint ez a limit – alapszolgáltatásként – világviszonylatban is egyedülállónak számít.
Eddig minden bank rendszeres időközönként küldte az elindított utalásokat a Giro Zrt.-nek, amely szétválogatta, majd továbbküldte azokat. Az új rendszerben nem lesz szortírozás: az elindított utalás online, azonnal jelentkezik majd a címzett pénzintézetnél. A rendszertől azt is várják, hogy visszaszoruljon a készpénzhasználat, egy-két éven belül pedig már „a piacon a zöldségesnél” is azonnali átutalással fizessen mindenki.
Semmi szükség nem lesz arra, hogy készpénzt vigyünk magunkkal és az apróval bajlódjunk
– hangsúlyozzák.
Azt is kifejtették, hogy a lakosságot terhelő tranzakciós adó kivezetését is el szeretnék érni a következő hónapokban. Ezt követően, a bankok közötti verseny eredményeként várhatóan új, a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb árazású számlacsomagok megjelenésére számít a szakma.
A Bankszövetség arra is számít, hogy a kormányzat, a jegybank és a bankszektor közötti együttműködés idén is szoros lesz. Véleményük szerint az azonnali fizetési rendszerhez új folyószámlacsomagokra és új pénzforgalmi alkalmazásokra van szükség. Minden bizonnyal a kripto és a fintech óriási térhódítására válaszul igyekeznek ennyire a pénzügyi szolgáltatásokat országon belül tartani – kérdés, hogy nem lesz-e ehhez késő.
Kapcsolódó: Hasít a Revolut – még az idén belépnek az amerikai piacra
Az idei feladatok és kihívások közé sorolták az azonnali átutalás bevezetése mellett a teljes digitális átállást. Ahhoz azonban, hogy a digitális átállás országos szinten sikeres legyen, valamennyi folyamatnak digitális formában kell lennie, minden ágazatban.
Pénzből itt nincs hiány
Jelasity Radován, a Bankszövetség alelnöke elmondta: 2019-ben is jó évet fog zárni a magyar bankszektor. Az eddigi adatok szerint a szektor 560 milliárd forintos nyereséggel zárta a tavalyi év első három negyedévét, ami 10 százalékos növekedés. A mérlegfőösszeg 10, a hitelezés 20 százalékkal emelkedett. A bevételek 8 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél, a költségek 11 százalékkal nőttek. A nem teljesítő hitelállomány 3,2 százalékról 2,8 százalékra csökkent tavaly az első három negyedévben.
Bizonyos szolgáltatások jelentősen átalakították a piacot, és hozzátettek a hitelezés lendületéhez. Ilyen volt pl. a babaváró hitelezés, mely tavaly öt hónap alatt meghaladta a 400 milliárd forintot – a jelentős érdeklődést jól kezelte a szektor. Idén 226 milliárd forint tranzakciós bevétellel számol a kormány, az új, digitális rendszer gazdaságfehérítő hatása pedig adóbevételek formájában akár évi 400-500 milliárdos hasznot is eredményezhet a költségvetésnek.
Kapcsolódó: Világpremier – egymás között küldhetnek pénzt a Viberesek
(CoinColors, az MTI alapján)
kripto.NEWS 🔥 Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven)
