kripto.NEWS 💥 Minden, ami kell. És semmi, ami nem. (napi 200+ kriptohír)
Nem túlzás azt állítani, hogy a világ CBDC-lázban ég. A Central bank digital currency, vagyis a központi banki digitális deviza (rövidebben: digitális jegybankpénz) a hagyományos fiat pénz olyan, elektronikus megfelelője, amely ugyan a kriptopénzek jellegzetességeivel bírhat, felügyeletét azonban egy adott ország nemzeti bankja végzi.
A CBDC-k jelenlegi koncepcióját közvetlenül a Bitcoin ihlette, de alapvetően különböznek a kriptopénzektől, amelyeket nem az állam bocsát ki, és többnyire a törvényes fizetőeszköz-státuszuk is hiányzik. A CBDC-k jelenleg kísérleti stádiumban vannak, néhány ország koncepciója viszont igen előrehaladott.
A Mandiner Makronóm rovatában jelent meg június végén egy kiváló cikk, mely részletesen összefoglalja a tudnivalókat a digitális jegybankpénz jelenlegi helyzetével kapcsolatban, a lehetséges előnyök között pedig a következőket említi meg:
- Az infláció, a pénzmennyiség és a pénzforgalom valós időben történő adatgyűjtése révén pontosabb adatok.
- A gyanús tranzakciók könnyebb ellenőrizhetősége, akár közvetlenül a jegybank által.
- Alacsonyabb szintű információaszimmetria a pénzügyi intézmények és a szabályozók között.
- Kedvezőbb számlavezetési költségek, megtakarítások társadalmi szinten.
- A jelenlegi bankközi elszámolás kiegészítése, támogatása, ezáltal a rendszer kockázatainak csökkentése.
- Kockázatmentes pénz biztosítása a lakosság számára a bankcsőd kizárása mellett.
A digitális jegybankpénz lehet kiskereskedelmi (lakosságnak szánt, retail) és nagykereskedelmi (bankközi vagy értékpapír-elszámolásokra szolgáló, wholesale), segítségével pedig akár az is megvalósulhat, hogy a kereskedelmi bankokhoz hasonlóan magánszemélyek is vezethessenek elektronikus számlát közvetlenül a jegybanknál.
Hogy mennyire slágertéma jelenleg a digitális jegybankpénz, jól mutatja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) augusztusi jelentése, mely szerint 2020 eddig magasan az az év, amikor a jegybanki digitális devizák valódi lendületet vettek.
A BIS adatai azt mutatják, hogy 2020-ban a CBDC-kkel kapcsolatos világméretű internetes keresési trendek határozottan felülmúlták a Bitcoin és a Facebook Libra iránti érdeklődést
– jelentették ki.
Annak ellenére, hogy a digitális jegybankpénzek koncepciója már évtizedek óta – a kriptopénzeket megelőzve – terítéken van, csak idén kaptak a CBDC-k globális figyelmet. Ez több tényező együttes jelenlétének is köszönhető: a technológia többek között egyfajta válasz is lehet a Facebook Libra bukására, de a járványhelyzet is felgyorsította az eseményeket a pénzügyi döntéshozók körében.
Mi az a Nemzetközi Fizetések Bankja?
A Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS) a világ legrégebbi, jelenleg is működő nemzetközi pénzügyi szervezete. A nemzetközi bankok közötti monetáris együttműködés legfőbb szervezője, a központi bankok központi bankja. Székhelye Bázelban található, formája részvénytársaság. Az MNB az 1930-as alapítás óta részvényese a szervezetnek.
Az Európai Bizottság ráadásul nemrég fogadott el egy Digitális Pénzügyi Csomag elnevezésű, kriptopénzek szabályozásai kérdéseit is aktívan érintő javaslatot, mely 168 oldalon át foglalkozik a digitális pénzügyi stratégia, a kiskereskedelmi fizetőeszközökkel kapcsolatos stratégia, a kriptovalutákat szabályozó uniós törvényi keretrendszer és a fintech cselekvési terv témakörével annak érdekében, hogy javuljon az európai versenyképesség, a pénzügyi technikai újítások pedig globálisan a világ élvonalba repítsék az Uniót.
Kapcsolódó: Az EU építené fel a világ leggyorsabb szuperszámítógépét
Kerekasztal-beszélget a szakma
Ebben a felfokozott hangulatban tartott megbeszélést pár héttel ezelőtt néhány pénzügyi szakértő kifejezetten CBDC-témakörben. A panelbeszélgetésen részt vett Simon Scorer, a Bank of England (BoE) vezető fintechszakembere, Thomas Moser a Svájci Nemzeti Banktól, Cees van Wijk, az ING Nederland IT-menedzsere és Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. Sky Guo, a vállalkozások számára blokkláncplatform-megoldásokat kínáló Cypherium vezérigazgatója szintén csatlakozott a megbeszéléshez.
A beszélgetés a londoni székhelyű OMFIF (Official Monetary and Financial Institutions Forum) szervezésében került megrendezésre Jegybankok által kibocsátott digitális valuták és blokklánc – Új technológiai megoldások kutatása címmel. A jegybanki ügyekkel foglalkozó független fórum idén májusban indította el a digitális monetáris intézetet (Digital Monetary Institute, DMI), mely a központi bankok számára kínál egy olyan semleges fórumot, ahol kapcsolatot létesíthetnek a magánszektor szereplőivel, és ahol a digitális valutákkal kapcsolatos ügyekről vitázhatnak, legyen szó akár politikai vagy termékfejlesztési kérdésekről.
Az utóbbi pár hónapban több mítinget is szerveztek a DMI keretén belül, ez a mostani viszont nyilvánosan hozzáférhető, mivel élőben közvetítették a YouTube-on. A magyar részvétellel lezajlott online eseményt a Cointelegraph a kulcsfontosságú jelzővel illette. A megbeszélés fontos témákat érintett, a magyar vonatkozás miatt pedig különösen fontos számunkra, ezért egy részletes összefoglalót készítettünk róla.
A jegybankok abban egyetértenek, hogy a CBDC a technológiai innováció egy teljesen új formáját képezi. Egyes jegybanki képviselők úgy vélik, országukban még legalább 100 évig nem lesz semmilyen lakossági CBDC, megint mások azt mondják, hogy a digitális jegybankpénzek az elkövetkező 1-2 éven belül már a széleskörűen elfogadottak lesznek.
A technológia kapcsán szintén nagy eltérések vannak: egyesek szerint a CBDC-knek semmi szükségük nincs blokklánc-technológiára, mások szerint azonban nem lenne érdemes ilyen eszközt kibocsátani anélkül, hogy az ne használná ki a blokklánc-technológia nyújtotta előnyöket. A megbeszélés rögtön egy szavazással indult: a nézőket arra kérték, válasszák ki, vajon mikor valósulhat meg (világszerte) a CBDC, mint olyan.
A magyar pilotok
A moderátor, Chris Ostrowski elsőként Szombati Anikót kérdezte arról, hogy milyen lépéseket tett Magyarország a CBDC-k területén, és mit tartanának a legfontosabbnak a magyar pénzügyi szakemberek egy lehetséges CBDC elindítása kapcsán. A válaszból megtudhattuk, hogy az MNB a digitális jegybankpénz lépésről lépésre történő megvalósításában hisz. Először kis pilotprojektben gondolkodnak, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek, majd fokozatosan vágnának bele nagyobb dolgokba.
És itt, a beszélgetés legelején rögtön három projektről le is rántotta a leplet a jegybank képviselője:
- Már dolgoznak egy diákoknak szóló megtakarítási alkalmazáson, amely szeptemberben indul el, és az első évben korlátozott számú iskola számára lesz elérhető. Az applikáció nagyon egyszerű: a diákok digitális érméket gyűjthetnek különféle kvízek kitöltésével. Ezek az érmék gyűjthetők és egymást közt cserélhetők lesznek, a megtakarítási periódus végén pedig értékes ajándékokra válthatják azt a jegybank alapítványa révén. Szombati Anikó hangsúlyozta, hogy ez először mindenképpen egy kis léptékű projekt lenne, első körben 2000 diák bevonásával, a következő években pedig – ha minden a tervek szerint alakul – kiterjesztenék a programot, később pedig a való életben is fizetni lehetne majd az érmékkel. Ennél a pontnál már fontolóra vennék azt is, hogy egy központi, elosztott főkönyvi platformon fusson a rendszer, ezáltal pedig a technológia által kínált előnyöket is kihasználhatnák.
Iskolai takarékbélyeg a 80-as évekből
- Egy másik projektet épp nemrég indítottak el, viszont csak jövőre lesz működőképes, amikor is a forint a 75. évfordulóját ünnepli majd. Ez elsődlegesen egy blokkláncalapú emlékérme-nyilvántartás lesz, mely segítségével lehetőség nyílik különféle értéktárgyak, pl. értékes órák, festmények vagy aranyérmék nyilvántartásba vételére és nyomon követésére.
- Az MNB-nél elindítanak még egy, az évfordulóval kapcsolatos további programot is, amelyben a forint 6 betűjét lehet majd digitális formában megszerezni pénzügyi tudatossággal kapcsolatos kvízek kitöltése révén. Amikor mind a 6 betű összegyűjtésre kerül, a résztvevők fizikai érmegyűjteményt kérhetnek, amelyet aztán a már korábban említett érmenyilvántartásba is bejegyezhetnek. Az így megkapott speciális QR-kódos azonosítóval amellett, hogy tulajdonlás ténye regisztrálható, nyomon követhetővé válik, mi történik a gyűjteménnyel a továbbiakban.
Az MNB fintechrészlege szerint mindezen projektek kis léptékűek ugyan, de abban bíznak, hogy segítségükkel nőhet az elektronikus fizetések elfogadottsága, főleg a fiatalabb korosztály esetében.
Végül, de nem utolsósorban az is szempont, hogy a magyar állami szektor példát mutasson az innovatív technológiák elfogadása kapcsán.
A folyamat során az remélik, hogy kiderülnek majd a lehetséges nehézségek, korlátok, vagy akár jogi problémák, amelyeket jóval egyszerűbben megoldhatnak, mintha egy széles körben futtatott CBDC-ről lenne szó.
A többiek
Miután a műsorvezető örömét fejezte ki a magyar projektek kapcsán, megszólaltak a többiek is. Simon Scorer, az angol jegybank képviselője elmondta, hogy már márciusban közzétettek egy kiskereskedelmi CBDC-vel kapcsolatos dokumentumot azért, hogy visszajelzéseket kapjanak, beszélgetéseket kezdeményezzenek és meghallgathassák a szakértőket. Konkrét CBDC kibocsátásáról azonban még nem döntöttek, a technológiát és a stabilcoinokat viszont jó iránynak tartják.
Thomas Moser a svájci jegybanktól konkrét terveket is ismertetett, ugyanis a svájci tőzsde már akár jövőre blokklánc alapokra kerülhet, stabilcoin felhasználásával. Ehhez jelenleg két rendszert is tesztelnek. Vizsgálják egy elosztott főkönyvre épülő CBDC bevezetésének lehetőségét, és azt is, hogy meg tudnák-e valósítani mindezt a már meglévő, hagyományos rendszeren belül. Az eredményeket még idén publikálni szeretnék.
A Cypherium vezérigazgatója szerint mind a lakossági, mind pedig a nagykereskedelmi CBDC-kre szükség van, minden más esetben ugyanis csökken a hatékonyság. Lakossági vonalon akár a készpénz felcserélése is lehet a cél, a monetáris irányelvek végrehajtásának megkönnyítésére pedig egy konkrét példát is felhozott:
Ha egy jegybank negatív kamatlábakat vezetne be, készpénz esetén nehéz lenne mindezt kivitelezni, kiskereskedelmi CBDC-kkel azonban már könnyedén.
Az ING szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyertesek azok lesznek, akik a legtöbb tapasztalatot szerzik meg a blokklánccal kapcsolatban. Ennek megértése érdekében két forgatókönyvet is felvázolt:
- Ha a lakossági CBDC megtakarítási termék lesz, akkor könnyen a piaci megtakarítási termékek versenytársává válhat, felveheti a versenyt a magánszektor bankjaival, a ma ismert betéti lehetőségek pedig akár meg is szűnhetnek. Ez negatívan érintené a hitelkínálatot, ami a teljes gazdaságra negatív hatással lenne.
- Amennyiben a lakossági digitális jegybankpénzek a készpénz alternatívájaként jelennek meg és csak fizetésekre lehet majd használni azokat, ebben az esetben azok a bankok lesznek a vesztesek, amelyek túl konzervatívak, és ragaszkodnak a hagyományos üzleti modelljükhöz.
A győztesek tehát mindenképpen azok a bankok lesznek, akik sokat fektettek a blokkláncba és a DLT-be, a szakértelmüknek köszönhetően megértik az előnyöket, új üzleti modellben gondolkodnak, infrastruktúrát vagy technikai megoldásokat nyújtanak és futtatnak.
A jelenlegi blokklánc-technológia még nem annyira mainstream, mint a legtöbb centralizált technológia, amelyeket a mai fizetési rendszerekben használunk. Szükség van a decentralizált rendszerek fejlesztésére: ilyen például a skálázhatóság, a másodpercenként feldolgozható tranzakciók száma, vagy magánélet-védelmi funkciók, amelyek biztosítják, hogy az érzékeny információk nem szivárognak ki.
Azok a bankok, akik kimaxolják ezen képességeiket, jóval sikeresebbek lesznek a CBDC-k globális versenyében. Cees van Wijk ezt így fogalmazta meg:
Az ING egy olyan techvállalat akar lenni, amely banki engedélyekkel is rendelkezik, éppen ezért a kezdetektől létfontosságúnak tartja a blokklánc-technológia terén történő fejlődést.
Privát blokklánc esetén valakinek kezelni kell majd a kulcsokat – az ING-nek pedig ebben több évtizedes tapasztalata van. Amikor a digitális eszközök blokkláncon történő kezeléséről van szó, katonai szintű hardverbiztonsági modulokat alkalmaznak a privát kulcsok tárolására.
Publikus vagy privát?
A Cypherium vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a jegybankok valószínűleg a privát blokkláncokat részesítik majd előnyben, hiszen a magánélet védelme kulcsfontosságú. Így a legtöbb CBDC-kutatás főleg a privát blokkláncokra terjed ki. Ez azonban akadályt jelent a megbízhatóság és az átjárhatóság tekintetében, amelyet viszont a nyilvános blokkláncok orvosolnak. A nyilvános blokklánc jóval hozzáférhetőbb és robusztusabb – a Bitcoin hálózata például már több mint egy évtizede fut, mindenféle fennakadás nélkül. Ez utóbbi ellenáll a cenzúrának, lehetővé teszi az adatok és üzenetek akadálytalan áramlását, megakadályozva a kormányokat abban, hogy zavaró tényezőkként tűnjenek fel.
Elég példaként az USA és Kína közötti feszültségekre gondolni, amely során nemrég betiltották az USA-ban a WeChatet. A legnépszerűbb kínai csevegőalkalmazás tiltása a WeChat Pay blokkolását is magával hozta. A nyilvános blokklánc azonban általában több ezer, vagy több tízezer peer-to-peer csomóponttal rendelkezik, így azok lekapcsolása gyakorlatilag lehetetlen. Ezenfelül a működtetésük is egyszerű és olcsó. Nincsenek tagsági díjak, amelyeket be kellene fizetni a nyilvános blokklánchoz való hozzáféréshez, továbbá átláthatóak, és működhetnek akár privát blokkláncon történő tranzakciók hitelesítőiként is.
Sky Guo szerint tehát jegybanki irányítás a nyilvános blokkláncon keresztül is megvalósítható, kellő bizalommal. Jól működő stabilcoinokat is valósítottak már meg sikeresen nyilvános blokkláncon, ezeket pedig a határokon átívelő fizetésekre is használják.
Tény, hogy a nyilvános blokkláncok rendelkeznek a legmagasabb szintű átláthatósággal és megbízhatósággal – ezt minden nemzetközi vállalkozásnak érdemes figyelembe vennie.
Két nemzetközi fél ugyanis kevésbé bízik meg csak úgy egymásban, a bűnüldözés pedig a joghatóságok különbözősége miatt nem feltétlenül fog eljárni egy-egy csalás esetén.
Fontos szerepük van az okosszerződéseknek is, hiszen segítségükkel pl. csak akkor kerül továbbításra a fizetés egy exportőrnek, amikor megkapja a megerősítést a szállítási vállalattól. Mindkét fél láthatja és hitelesítheti az okosszerződést, valamint annak végrehajtását a nyilvános blokkláncon keresztül.
Az MNB a privátra szavaz
Szombati Anikó itt megjegyezte, hogy az MNB a megtakarítási programja során privát, centralizált blokkláncot vagy DLT-rendszert szeretne alkalmazni. Remélik, hogy ezzel a módszerrel offline tranzakciókat is megvalósíthatnak majd – ez ugyanis fontos előny lenne.
A svájci tőzsde egy elszámolási számlát nyit majd a jegybanknál, ezt fogják használni a stabilcoinok fedezeteként. A fedezetbiztosítás a stabilcoinok esetén drága.
Jelenleg negatív kamatlábakat alkalmazunk számláikon, szóval egy stabilcoin drága lenne.
Jóval érdekesebb lenne valódi jegybankpénzt használniuk blokkláncon. Ez szabályozási költségeket tekintve is hatékonyabb. Thomas Moser szerint a bankközi tranzakciókra jelenleg használt RTGS-rendszerhez (real-time gross settlement) viszonyítva a blokklánc nem jelent különösebb előnyöket, ezért nem tervezik leváltani ezt a rendszert. Ha van egy nagyon modern RTGS, akkor nem kell DLT.
A BoE szerint sem feltétlenül igényel a CBDC blokkláncot, más technológiát is használhat. A Bitcoin ugyanis teljesen más helyről jött, mint a CBDC, ott a cél pont az volt, hogy ne legyen a felek között bizalom. A CBDC-k esetében azonban mindig lesz valami mögöttes intézmény, és lesz bizalmas harmadik fél. Ezzel szemben a DLT-nek vannak olyan funkciói, amelyek hasznosak lehetnek még egy jegybank számára is.
Kapcsolódó: A biztonság kulcsa: minimalizáld a bizalmat!
A blokkláncot számos dolog teheti egyedivé és nélkülözhetetlenné, ez a lista pedig folyamatosan növekszik. Sky Guo fel is sorolja az előnyeit: nincs szükség bankra, nem centralizált, ezért kiküszöböli azt a problémát, amely során egy központi rendszert támadás ér. Felveheti a harcot a pénzügyi bűnözéssel, valamint a blokklánc támogatja az offline fizetéseket. A blokklánc a sebességét tekintve akadály lehetett volna a múltban, manapság azonban már a skálázhatóság problémái is megoldódtak.
Az ING-nél úgy látják, centralizált rendszer esetén nagyon egyszerű a rendszer irányítása és annak meghatározása, hogy ki mihez férhet hozzá. Decentralizált rendszer esetében vajon hogyan tartjuk biztonságban a bizalmas adatokat? Az ING olyan, nullismeretű bizonyítási megoldáson dolgozik, amely a Cordával és az R3 DLT-jével van integrálva. Ez minden információt titokban tart, de mindenkinek lehetővé teszi, hogy adott információkat hitelesíthessen.
A magyar jegybank képviselője teljesen egyetért a kollégáival abban, hogy ezek nagyon nehéz projektek, így az end-to-end projekt fejlesztése nagyon összetett, és megfelelő forrásokat igényel.
Ha költség-haszon elemzést csinálunk, a haszon oldalon kell lennie egy célnak, mit akarunk elérni, ehhez pedig figyelembe kell venni az alternatívákat.
Az MNB esetében a legerősebb hajtóerő a már meglévő jegybanki célok és az új technológiákkal történő kísérletezés közötti szinergia. Mivel a pénzügyi ágazat gyorsan adoptálta a technológiát, a jegybank sem áll ettől messze. Hitük szerint a tapasztalatszerzés a legjobb módszer, később pedig megvalósítható a skálázhatóság.
Fontos az átjárhatóság
A szakértők egyetértenek abban, hogy az átjárhatóságról a kezdetektől fogva beszélni kell. Biztosítani kell, hogy a különféle jegybankok rendszerei interoperábilisak legyenek egymással. Sky Guo szerint a hibrid architektúrák a legjobbak a CBDC-k közötti átjárhatóság elérésére, mivel zárt és privát rendszerek. A jegybankok nem szeretik megengedni más joghatóságoknak, hogy hozzáférjenek rendszereikhez.
A Libra célja is az volt, hogy milliárdok kiskereskedelmi valutájává váljon, ezt azonban lehetetlen elérni, mert az országok nem fogják megengedni más entitásoknak, hogy teljes hozzáférést kapjanak a hazai pénzügyi tranzakcióikhoz.
Valószínű forgatókönyv, hogy a CBDC-k privát blokkláncon futnak majd, összekötésük pedig nyilvános blokkláncon valósulhat meg. Az ERC20-nak pl. szerepe lehet az átjárhatóság terén és az is esélyes, hogy valutazónánként lesz majd egy DLT-rendszer. A CBDC továbbá nem fog rögtön mindent felváltani, a már meglévő rendszerekkel párhuzamosan fog futni.
És vajon mennyire fogják használni a jegybankok a CBDC-ket 5 éves távlatban? A jegybankok szerepe csak a kibocsátásban, valamint a mennyiség felügyeletében lesz. A kereskedelmi bankoknak továbbra is fontos szerepük lesz KYC területén. A jegybankoknak lépést kell tartaniuk a technológia legújabb trendjeivel és innovációival, ezért minden bizonnyal meg fogják jelentetni saját blokkláncukat.
CBDC a CoinColorson
Kezdettől fogva élénken foglalkozunk a jegybanki digitális pénzekkel. A mostanra egyre többet használt CBDC-kifejezés előtt még a „stabilcoin” volt az elfogadott megnevezés, bár hozzá kell tennünk, a CBDC-k a stabilcoinok csupán egy amolyan részhalmazát képezik. Ennek megfelelően oldalunkon a #stabilcoin címke alatt érhető el a témával kapcsolatos összes tartalom. 2017-ben végigkövettük az észt estcointól kezdve a japán és svéd terveket, az orosz kriptorubel beharangozását, Venezuela állami petróját, 2018-ben az angol jegybank kiszivárgott terveit, a svájci e-frankot, tavaly pedig a Marshall-szigetek felől érkeztek a hírek, és még a digitális euró is terítékre került.
Az okosszerződések lehetővé teszik a pénzügyi szerződések automatikus végrehajtását – ilyen még nem volt korábban a történelemben. Számos olyan technológiai innováció létezik, ami a skálázhatóság kérdésére ad választ. Vannak már olyan modern, konszenzusra épülő megoldások, amelyek akár 1000 tranzakciót is képesek feldolgozni másodpercenként. Ez soha nem tapasztalt gyorsaságot tesz lehetővé, mely ez emberi munkát is ki fogja váltani hamarosan. A jegybankoknak tehát tanulniuk kell a magánszektortól és fintechvállalatoktól.
A beszélgetés végén az MNB képviselője hangsúlyozta, hisz abban, hogy a jegybankok azokon a területeken fogják használni a blokklánc-technológiát, ahol a leghatékonyabbnak találják majd azt.
Nem lesz speciális státuszuk, mindössze a lehetőségek egyike. Az egyszerűségre kell törekedni.
Ahogy korábban szó volt róla, hogy az ING is egy banki engedélyekkel rendelkező vállalat szeretne lenni, úgy a jegybankok szerepe is folyton változik: nem csak ügyfélvédelmi, de technológiai és egyéb sztenderdeket is létre kell majd hozniuk az ágazat és a partnereik számára. Meg kell majd határozni a technológiai kritérumokat is, hogy a különféle felek együttműködhessenek.
Ami biztos tehát, hogy nagyon izgalmas idők előtt állunk
– zárta a beszélgetést Szombati Anikó.
A beszélgetés elején a szavazók 54 százaléka gondolta azt, hogy 1-2 éven belül kibocsátásra kerül majd egy CBDC, a beszélgetés végére ez az arány 78%-ra növekedett.
Kapcsolódó: Matolcsy György egy közös, eurázsiai kriptopénzt szeretne
(CoinColors, az OMFIF alapján)
kripto.NEWS 🔥 Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven)
