Biztonság Színes

Kiderült: 50 éve szisztematikusan hallgatja le a világot Amerika

Az USA német és svájci közreműködéssel öt évtizeden át páholyból olvasgatta szövetségesei és ellenségei legtitkosabb dokumentumait.


 kripto.NEWS  💥  Minden, ami kell. És semmi, ami nem. (napi 200+ kriptohír) 


Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy történelmi jelentőségű cikket tett közzé kedden a The Washington Post. Az amerikai napilap újságírói a ZDF német közszolgálati tévécsatornával közösen egy olyan ügyet tártak a nyilvánosság elé, amely az évtizedeken át tartó hidegháború legszigorúbban őrzött titkai közé tartozott.

Ez volt az évszázad hírszerzési bravúrja

– véleményezi egy korábbi jelentésében saját munkáját a CIA. „A különféle kormányok jó pénzt fizettek az Egyesült Államoknak és Nyugat-Németországnak azért, hogy minimum két (esetenként öt vagy hat) külföldi ország elolvashassa a legtitkosabb üzenetváltásaikat.”

Országok tucatjai fizettek azért, hogy lehallgassák őket

fogalmaz az üggyel kapcsolatban a Körkép.sk híroldal.

Kormányok a világ minden részéről több mint fél évszázadon át egyetlen társaságra bízták kémeik, katonáik és diplomatáik kommunikációjának titkosítását. Ez a cég a svájci Crypto AG volt, mely a második világháború alatt először az amerikaiak számára kezdett kódológépeket gyártani, rövid idő alatt pedig a titkosítóeszközök piacvezető gyártójává vált.

CIA, Crypto AG, BND

Felvásárolták az iparágat

Az amerikai és a német hírszerzés úgy jutott hozzá a külföldi országok titkos adataihoz, hogy egész egyszerűen felvásárolták a svájci gyártót. A dolgot annyira sikerült titokban tartani, hogy a jelek szerint még a svájci vezetés sem tudott róla: a védelmi minisztérium a sajtóhírek hatására tegnap jelentette be, hogy vizsgálatot indít az ügyben.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) a hidegháború alatt, 1970-ben vásárolta meg a svájci Zug kantonban megalapított titkosítóeszközöket gyártó céget, amelynek ügyfelei között ekkor már szövetségesek és ellenfelek egyaránt szerepeltek.

A nyolcvanas években a CIA (és persze az NSA) által feldolgozott titkosított diplomáciai és kormányzati üzenetváltások mintegy 40 százalékát a cég termékeivel gyűjtötték, az NSZK-ban ugyanez az arány egészen elképesztő módon 90% volt. Több országban egyébként a mai napig használnak ilyen berendezéseket.

Svájc, Zug, titkosítás, biztonság

A modern kori kriptovilágban járatos olvasóink számára ismerősen csenghet Svájc és Zug említése, ugyanis a kis ország közepén fekvő kanton legendásan híres kriptobarát hozzáállásáról. 2017-es indulásunk óta már számtalan hír kapcsán foglalkoztunk a svájci helyzettel, elég csak az altcoinokat is kínáló svájci bankra gondolni, vagy arra, hogy egyes tartományok lehetőséget adnak a bitcoinnal történő adófizetésre; de az ország jegybankja sem ellenséges hozzáállásáról ismert.

A kínai székhelyű Bitmain bitcoinbányász-óriás is itt hozta létre leányvállalatát, valamint Zug ad otthont a híres Kripto-völgynek, mely az amerikai Szilícium-völgyhöz hasonló terület, csak éppen a megengedő szabályozói környezetnek köszönhetően ez a kriptopénz- és blokkláncstartupok gyűjtőhelye.

A Crypto AG-ügy – és Svájc történelme is – azt jelzi, hogy az országban évtizedes, ha nem évszázados hagyománya van a titkosításnak, a bizalomnak, legyen szó banktitokról, pénzügyekről vagy egyéb, magánélethez fűződő jogok gyakorlásáról. Sajnos, ez a kémbotrány nagyon is alkalmas ezen magasztos renomé megtépázására.

A második világháborúval indult

A kezdeti, amerikai megrendeléseket követően a svájci cég több millió dollár értékben, több mint 120 országba értékesítette a készülékeit. Ügyfelei között volt Irán, India, Pakisztán, Törökország, Japán, a latin-amerikai junták, de még az ENSZ, a Vatikán és Magyarország is.

Azt azonban egyikük sem sejtette, hogy a kódolóeszköz-gyártó vállalat valódi tulajdonosa a CIA volt, 1993-ig közösen a BND-vel. Az amerikai hírszerzés szabotálta a nem saját részre gyártott eszközök kódoló-algoritmusait, és könnyedén vissza tudott fejteni minden titkos üzenetet. Egyedül Kína és Oroszország gyanakodott a Crypto AG nyugati érdekeltségeire – ők nem is vásároltak soha gépet a vállalattól. Más kérdés, hogy szövetségeseiken keresztül így is sokat megtudtak róluk.

Thesaurus és Rubicon

Az először Thesaurus, majd később Rubicon fedőnéven zajló műveletről a beszámoló szerint még négy ország – Izrael, Svédország, Svájc és Nagy-Britannia – tudhatott vagy részesülhetett olyan információkból, amelyekhez a Crypto AG által gyártott kódoló eszközök segítségével fért hozzá a német és az amerikai hírszerzés.

A művelet lehetővé tette, hogy amerikai és nyugatnémet kémek megfigyeljék egyebek közt az új iráni rezsim üzenetváltásait az 1979-es teheráni túszdráma során. Emellett annak is „fültanúi” voltak, amikor líbiai tisztségviselők gratuláltak egymásnak az 1986-os berlini diszkórobbantáshoz, illetve tudták, hogy mit terveznek az argentinok a falklandi háború során, és az információt továbbadták a briteknek.

Az alkalmazottak sem tudták

Az évtizedeken át zajló művelet a becslések szerint több milliárd dollár hasznot is hozott az amerikai és a nyugat-német kormányoknak, ráadásul annyira szűk körben volt csak ismert, hogy a svájci cég alkalmazottait is meglepetésként érte – majd felháborította –, hogy valójában kinek is dolgoztak 2018-ig – olvasható az Indexen. A CIA egyébként az 1990-es években vásárolta ki a németeket a titkos alkuból, így a Cryptóval való munka 2018-as megszűnéséig egyedüli tulajdonosként vitték tovább a nagy átverést, majd dolguk végeztével a tulajdonjogot eladták két privát félnek.

A vállalat biztonsági piaci szerepe addigra jelentősen beszűkült, főként az online titkosító technológiáknak köszönhetően, bár az információk szerint próbáltak lépést tartani. Követték a technológiai irányokat, így a mechanikus fogaskerekektől az elektronikus áramkörökön át a szilíciumchipek és szoftverek világában is otthonosan mozogtak.

Több szempontból is aggályos volt

Miközben a CIA nemes egyszerűséggel „a kémkedés diadalaként” ábrázolja a Rubicon-projectet – amely elősegít(h)ette az Egyesült Államok győzelmét a hidegháborúban –, nem szabad elmenni amellett sem, hogy autoriter rendszerek bűnei felett hunytak szemet, miközben saját szövetségeseik érdekeit is lábbal tiporták.

Nyugtalanító kérdéseket vet fel, hogy amennyiben az USA birtokában volt az információknak, miért nem avatkozott be olyan esetekben, amikor a Crypto AG gépeit használták fel merényletek tervezésében, etnikai tisztogatások levezénylésében és számtalan más jogsértés esetében.

Felmerülnek továbbá etikai kérdések is: az ellenfelek és a szövetségesek mellett a több száz Crypto-alkalmazott is meg lett tévesztve, ki lett zsákmányolva. Sokan végeztek világszerte értékesítő és szervizmunkát, mely tevékenységek nagyban veszélyeztethették biztonságukat.

Mi a tanulság?

A Crypto-ügy párhuzamba állítható azokkal a mai aggodalmakkal, amelyek a különféle külföldi kormányokkal kapcsolatba hozott technológiai vállalatokat, köztük a vírusirtókat gyártó orosz Kasperskyt vagy a Huawei kínai telekommunikációs óriáscéget övezik – nem is beszélve a sorozatos Facebook-botrányokról, beleértve a WhatsApp kritikán aluli hiányosságait.

A svájci védelmi minisztérium szerdai közleményében azt írta: nyomozást indítottak az ügyben. A tárca jelezte: mindössze tavaly év végén szereztek tudomást róla, hogy a Crypto AG cégnek visszaélésekhez lehet köze. Ezt követően a svájci legfelsőbb bíróság egyik bíráját, Niklaus Oberholzert bízták meg azzal, hogy vizsgálódjon, és tisztázza a tényeket. Oberholzer négy hónap múlva hozza nyilvánosságra a nyomozás eredményét. A minisztérium aláhúzta: egyes vádak annyira régiek, hogy nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen rekonstruálni, mi is történt valójában.


Kapcsolódó: 2019-ben (is) tálcán kínálta fel privát szférádat a WhatsApp


(CoinColors, a The Washington Post és az MTI alapján)

 kripto.NEWS  🔥  Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven) 

kripto.NEWS