Bitcoin Gazdaság

Forbes: A bitcoin el fogja érni az egymillió dollárt

Robog a Forbesnál a kriptovonat: elnök, újságíró, elemző – mindenki a Bitcoint élteti. Három cikket foglalunk össze a közelmúltból.

Sok olvasó számára talán nem ismeretlen, hogy a Forbes magazin szellemiségéhez évek óta mennyire közel áll a Bitcoin és a kriptopénzek világa, az elmúlt napokban azonban a jelek szerint még a szokásosnál is nagyobb fordulatra kapcsoltak kriptotémában. Három cikket dolgozunk fel olvasóink számára, ez lenne az első.


Kapcsolódó: A Forbes szerint a Bitcoin az új arany


Clem Chambers elemzőjük – aki az ADVFN magánbefektetői vállalat vezérigazgatója, emellett író, valamint üzleti kategóriában Év Újságírója-díjas újságíró is – nemrég a következőket jelentette ki a patinás magazin hasábjain:

Arra a következtetésre jutottam, hogy a bitcoin el fogja érni az egymillió dollárt.

Ez már nem is feltételes mód, sokkal inkább kijelentő. Ráadásul a cikk további részében olyan arcpirítóan fogalmazza meg sarkos véleményét a jelenlegi, globális helyzettel kapcsolatban, a bitcoin mellett, hogy még a kriptofogyasztó olvasó is csak kapkodja fejét.

To the million

Ez a szám – amely jóslatként még sokáig ott fog lebegni a kriptonarratívában – abból az elképzelésből származik, hogy ha a bitcoin 100 millió egységének mindegyike 1 dollárcentet érne (vagyis 1 satoshi = 1 cent lenne), akkor a bitcoin értéke valóban egymillió dollár lenne. Ez annyiban sántít ugyan, hogy a bitcoin satoshiegységeit valójában még annyi al-satoshira oszthatjuk, amennyire csak szeretnénk, de nyugodtan elfogadhatjuk, mint kiindulási pontot. Azért így is milyen hátborzongatóan hangzik ez a lehetséges forgatókönyv, nem?

A valaha forgalomba került legnagyobb címletű bankjegy

Chambers viszont úgy véli, potenciális lehetőségről van szó, nemcsak azért, mert „a bitcoin értéke növekedni fog”, hanem azért is, mert a jelenleg ismert pénzünk értéke erős zuhanásnak néz elébe, és nagyon valószínű, hogy a „monetáris pokolba” váltott menetjegyet. Meglátása szerint pedig ez a fő oka annak, ami miatt a bitcoin akár egymillió dollárt, vagy többet is érhet majd.


Kapcsolódó: A bitcoin lehet a dollárlufi megoldása


Keserű lesz az ingyenpénz

Az elemző arra figyelmeztet, hogy amennyiben a globális gazdaságban nem következik be hirtelen fellendülés még ebben az évben, „akkor

az államháztartások költségvetései összeomlanak,

a kormányok pedig arra kényszerülnek, hogy készpénzt nyomtassanak, és azt szétosztogassák”. Most valószínűleg mindenki a mennyiségi enyhítésre (QE) gondol, ez azonban nem ugyanaz, hiszen QE-ben kinyomtatott pénzt nem osztogatják szét.

Mi a mennyiségi enyhítés, eszközvásárlás, QE?

A quantitative easing (QE) magyarul mennyiségi enyhítést, mennyiségi lazítást jelent. A mennyiségi enyhítés, vagy mennyiségi lazítás a jegybanki monetáris politika egyik eszköze, melynek során a jegybank úgy növeli az adott országban – euró esetén fizetési övezetben – levő pénz mennyiségét, hogy értékpapírokat vásárol a piacon. A fentiek miatt a mennyiségi enyhítést eszközvásárlási programként is említik, de a kettő ugyanazt a folyamatot jelenti. Az eszközök, azaz értékpapírok az esetek többségében kötvények (japánban részvényeket is vásárol a központi bank) vásárlását jelenti. A gyakorlatban tehát a mennyiségi enyhítés, lazítás során a jegybank megvásárolja a piacon elérhető kötvényeket, melyekért pénzt ad, így a rendszerbe többletpénz kerül. (Elemzésközpont)

A nyomdából szinte frissen kikerülő pénz szélesebb rétegekbe körébe történő szétosztása – azért, hogy az emberek ne legyenek szomorúak és mérgesek, vagy csak hogy fizethessék a telefonszámlájukat, hogy a telefontársaság fizetőképes maradjon és megtarthassa alkalmazottait és fizethesse az adót a kormánynak – egy teljesen más dolog: ez a helikopterpénz.


Kapcsolódó: „Helikopteren” jön az ingyenpénz?


„Tetszik vagy sem, a korlátozások mindenkit szegényebbé tettek a magas tőkeáttételű gazdaságokban” – fogalmaz Chambers. Mint mondja:

A tőkeáttétellel az a gond, hogy növekedéskor sokat segít, csökkenéskor azonban maga a pokol.

És valóban, erről igazán csak a viszonylag jólétben élő, sok adósságot felhalmozó, majd hirtelen munkanélkülivé válók tudnának mesélni. A nagy helyzet viszont éppen az, hogy jelenleg pontosan ez a legsötétebb vízió látszik megvalósulni, ugyanis az adatok szerint az USA a közel 50 millió regisztrált munkanélkülijével éppen történelmi rekordot döntött a napokban…

„Bármely kereskedő megmondja, hogy a tőkeáttétel milyen pusztító is tud lenni, és ahogy valamennyi tőkeáttételes trader átélte már a trendfordulásokat, úgy nekünk is remélnünk kell egy hirtelen, félig csodának tekinthető fordulatot, amely megment minket attól, ami a jelen helyzetben elkerülhetetlennek tűnik” – folytatja az újságíró.


Kapcsolódó: A Forbes szerint soha nem látott magaslatokba kerülhet a bitcoin


Nincs is már kapitalizmus

Talán ironikusnak hangozhat, de úgy fogalmaz, hogy bár jelenleg számos bajkeverő szeretné eltörölni a kapitalista rendszert, valójában az már nem is létezik.

Hogy mi lesz a következő évek uralkodó formája, az még kiderül, mindenesetre reméljük, nem lesz méltó arra, hogy bekerüljön a történelemkönyvekbe

– fogalmazza meg éles kritikáját. „Akárhogy is, a szuverén költségvetés összeomlását nem defláció révén fogják megoldani, az egyetlen megoldás egy ilyen szituációban pedig az lesz, ha egyre több pénzzel tömik majd a rendszert, miközben magát az inflációt teljesen figyelmen kívül hagyják.”

A forgalomba nem került, legnagyobb címletű bankjegy

Az elemző így tudna csak képzelni egy olyan forgatókönyvet, amelyben a felépülés igen gyorsan megérkezik. Víziója szerint a kormányok komoly pénznyomtatásba kezdenek, de úgy lavírozva, hogy az infláció nehogy olyan méreteket öltsön, mint amely híressé tette már Argentínát, Törökországot, Japánt, Németországot és persze a máig rekorder Magyarországot.

Vékony jég: az erős fellendülés a valuták 100%-ának újraosztását jelentené az elkövetkező 6-7 éven belül, amely látszólag új alapokra helyezné a rendszert. De csak látszólag: előrejelzése szerint „az infláció 7-9% körül alakulhat majd évente, a maradékot pedig statisztikai ráncfelvarrásokkal tüntetik el, hogy optikailag jobban nézzen ki a helyzet.”

Ilyen volt a magyar infláció

A magyar történelemben sem ismeretlen a hiperinfláció: a második világháború után a pengő veszítette el pillanatok alatt az értékét, hiába vezették be párhuzamos valutaként az adópengőt. A forint 1946. augusztus 1-jei debütálásakor 1 forint 400.000 kvadrillió pengőt, vagy 200 millió adópengőt ért.

Szinte hihetetlen, de a forint bevezetésekor a teljes forgalomban lévő pengőállomány értéke a 0,1 fillért sem érte el. A pengő havi inflációs rátája akkor 1016 százalék volt, ehhez képest a venezuelai egymilliós százalékos éves infláció szinte semmi, de még a zimbabwei 1010 százalék sem. Szintén Magyarország tartja a valaha volt legnagyobb címletű bankjegy rekordját: a százmillió bilpengős száztrillió (1020) pengőnek felelt meg, valódi értéke persze nem volt. (Qubit)

És mindez ráadásul az optimista változat: „ideális eredmény” lenne azok számára, akik az elkövetkező néhány évért felelősek lesznek. „Olyan lenne, mint egy repülőgép-baleset, ahol az utasok legfeljebb agyrázkódást szenvednek, vagy eltörik valamelyik végtagjukat. Ez a »könnyed landolás« azonban még egyáltalán nem biztos.”

Akár a tíz csapás?

A járvány második hulláma már ott kopogtat az ajtón, az országok mindeközben hiába oldják fel a korlátozásokat, a hatások akár őszig is eltarthatnak, és minden bizonnyal akár egy-két évbe is telhet, mire a gazdasági tevékenységek teljes mértékben helyreállhatnak, a kár addig pedig továbbra is csak növekszik. Vajon a normális szintekre való visszatérés ütemterve megengedi az állami kiadások régi volumenekre való visszaállítását?

Nehéz elképzelni, hogy így lesz, egy biblikus kimenetel azonban jóval valószínűbb.

„Több millió új pénz kibocsátása klasszikus válasz ilyen krónikus esetekre, így az egymillió dolláros bitcoin elérése ilyen körülmények között nem is tűnik annyira lehetetlennek” – kapjuk meg a választ Chamberstől. Jelenleg nagyjából 18 millió bitcoin létezik (összesen legfeljebb 21 millió lesz), és ha bármely nagyobb gazdaság, vagy kisebb országok egy csoportja hiperinflációba futna, az önmagában elképesztő lökést adna a kriptopénz értékének.

Így, miközben a feleződés amúgy is a bitcoin árnövekedéséhez vezethet, a háttérben már ketyeg az inflációs bomba, amely rövid hónapokon belül megnövelheti a vezető kriptovaluta esélyeit.


Kapcsolódó: A Bloomberg is felszállt a kriptovonatra


Függőleges bitcoingrafikon?

„Mit kell tehát tennie egy befektetőnek?” – teszi fel a kérdést. „Egyszerűen figyelnie kell a helyi szupermarket árait, és követni az élénkítések, deficitek ütemét.”

Ez segíteni fog a felmérni, mikor válik a rendszer háromkerekűvé – ami egyre inkább lehetséges –, és ezzel együtt mikor indul meg a bitcoin grafikonja függőlegesen.

Az infláció a QE-nek köszönhetően már benne van az amerikai részvényekben és kötvényekben, ez nem is lehet vita tárgya. „Beépítették. Ha pedig az amerikai ösztönzés egy újabb köre fog lefutni, és az egyenesen a lakosság zsebében végződik, akkor egy újabb felvonás következik, amelynek következtében mindenkinek egy csomó nulla jelenik majd meg bankszámlája egyenlege után. Ezek mégis jelentősen kevesebb összegek lesznek, mint amelyekkel az általunk kívánt termékeket és szolgáltatásokat megvásárolhatnánk.”


Következő cikk: Forbes: A bitcoin békés válasz a tüntetésekre


(CoinColors, a Forbes alapján)