Bányászat Színes

Kripto­bányászathoz vett erőművet egy orosz üzletember

Alekszej Kolesznyik az első magánbefektető Oroszországban, aki kriptopénz bányászat cél­já­ból saját hőerőművet vásárolt. Rögtön kettőt.

A Kommerszant gazdasági napilap úgy értesült, hogy Alekszej Kolesznyik „két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól. Az egyik egy 23,6 megawatt teljesítményű és Perm környékén található, a másik pedig egy 10 megawattos Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint) volt. Az itt megtermelt energiára támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy bányatelepet kíván létrehozni.

Bányászat

A kriptopénz-bányászat folyamata során a hálózathoz kapcsolódó számítógépek hardverét bonyolult matematikai műveletek elvégzésére használják, az adott digitális pénz tranzakcióinak visszaigazolására és a biztonság növelésére. Szolgálatuk jutalmaként a bányászok tranzakciós díjakat szedhetnek, valamint újonnan létrehozott kriptopénzekhez juthatnak. A bányászat specializált és versenyző piac, ahol a jutalmak az elvégzett számítások arányában kerülnek felosztásra. A kriptopénz bányászat rendkívül erőforrás- és energiaigényes tevékenység.

A Kommerszant szerint a kriptobányászati központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami ezzel az alumíniumipar villamosenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót is elgondolkodtatott azzal kapcsolatban, hogy belevágjon-e a bányászatba, amelyben az állami nagyvállalatok is kezdenek részt venni, akár árameladóként.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a bányászatra, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. Ami jelenleg még várat magára. Az elmúlt hónapokban több, egymásnak sokszor teljesen ellentmondó hír érkezett Oroszország kriptopénzekhez való hozzáállásáról (lásd: Oroszország címke).

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban mindenképpen nagy szükség van, ugyanis 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat háromévi adattárolásra kötelezi majd.

CoinColors.co, MTI
(képünk illusztráció)