kripto.NEWS 💥 Minden, ami kell. És semmi, ami nem. (napi 200+ kriptohír)
Két év után új alapokra helyezné az Európai Bizottság az Unió szuperszámítógép-stratégiáját. Thierry Breton belső piacért felelős biztos pénteken Brüsszelben jelentette be egy új, tagállamok közötti vállalkozás javaslatát, mely előmozdítaná és fenntartaná Európa vezető szerepét a szuper-számítástechnika és a kvantuminformatika területén.
A javaslat a korábbi összeg nyolcszorosát, 8 milliárd eurót (kb. 2,8 ezer milliárd forint) adna egy újgenerációs szuperszámítógép megépítésére. Az uniós biztos elmondta, hogy a mostani terv az EuroHPC elnevezésű közös program helyébe lépne, célja pedig a hardver megvalósításán túl az új szuperszámítógépes technológiák és kutatási-innovációs tevékenységek támogatása, valamint az ezekhez szükséges készségek oktatása lenne.
Kapcsolódó: Szuperszámítógéppel próbált BTC-t bányászni két orosz atomtudós
Impozáns tervek
Az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás (röviden: EuroHPC) most is létezik, a részt vevő tagállamok (Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Belgium, Szlovénia, Bulgária, Svájc, Görögország és Horvátország) 2018-ban hozták létre 1 milliárd eurós költségvetéssel (Magyarország 2019-ben csatlakozott). Feladatának akkor egy uniós szintű, világszínvonalú szuperszámítógép kifejlesztését tűzték ki.
A számítógépek teljesítménye
A számítástechnikában használt FLOPS egy rövidítés, eredetiben: FLoating point Operations Per Second (lebegőpontos műveletek másodpercenként). A FLOPS-szal a számítógépek teljesítményét fejezik ki, különösen azokon a tudományos területeken, ahol gyakori a lebegőpontos műveletek használata.
Prefix | Rövidítés | FLOPS |
kiloFLOPS | kFLOPS | 103 |
megaFLOPS | MFLOPS | 106 |
gigaFLOPS | GFLOPS | 109 |
teraFLOPS | TFLOPS | 1012 |
petaFLOPS | PFLOPS | 1015 |
exaFLOPS | EFLOPS | 1018 |
zettaFLOPS | ZFLOPS | 1021 |
yottaFLOPS | YFLOPS | 1024 |
A luxemburgi székhelyű EuroHPC céljai közt az szerepelt, hogy az Uniót 2020-ig exaFLOPS-hoz közelítő teljesítményű és petaFLOPS teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépes infrastruktúrával lássa el, valamint hogy az exaszintű kapacitások 2022–2023 közötti eléréséhez szükséges technológiákat és alkalmazásokat kifejlessze. Az exaFLOPS másodpercenként 1 trillió (1.000.000.000.000.000.000) művelet elvégzését jelenti, a gép ezzel a tervezett teljesítménnyel 2018-ban tízszer gyorsabb lett volna az akkori csúcsmodelleknél.
Előz a világ
Csakhogy a világ szuperszámítógép-versenyében őrült harc van az elsőségért. Az adatokat 1993 óta összegző TOP500-as listán sokáig az amerikai, IBM-alapú Summit szerepelt az élen 200 petaFLOPS teljesítménnyel, ám nemrég beelőzte őt a japán Fugaku. A Fujitsu-technológiára épülő, 7,3 millió magos szörnyeteg 514 petaFLOPS-ra képes, ami már fél exaFLOPS-nak felel meg.
A hatalmas versengésben egyébként az USA és Kína dominál, és bár az öreg kontinensen 100-nál is szuperszámítógép van, a csúcsteljesítményt évek óta kínai és amerikai gépek érik el. A két éve tartó, nagyszabású EU-s terv pontosan ennek a dominanciának szeretne véget vetni, illetve csökkenteni akarja Európa függőségét az importált technológiáktól, valamint nem titkolt célja, hogy a legjobb és legerősebb rendszert építsék fel.
A 2018-as top10-ben még egyáltalán nem szerepelt európai szupergép, a helyzet mostanra viszont már változott valamelyest. Jelenleg három is szerepel az első tízben:
- HPC5, 6. hely (51,7 petaFLOPS), Dell, Olaszország, Eni S.p.A.
- Marconi-100, 9. hely (29,4 petaFLOPS), IBM, Olaszország, CINECA
- Piz Daint, 10. hely (27,2 petaFLOPS), Cray/HPE, Svájc, Swiss National Supercomputing Centre
Ebből az egyik az Eni, a világ egyik vezető multinacionális olajvállalatának tulajdonában van, a svájci pedig EU-n kívüli. A Marconi-100 Bologna mellett található, üzemeltetője egy nonprofit konzorcium, melynek 70 olasz egyetem, négy nemzeti kutatási központ, valamint az olasz oktatási minisztérium a tagja. Ezt a három gépet együtt szokták tekinteni a világversenyben, ám összkapacitásuk még együttesen sem éri el az első amerikait, kínait, vagy a jelenlegi rekorder japánt.
Mire jó ez egyáltalán?
Ezekre a felfoghatatlanul gyors rendszerekre a presztízs mellett gyakorlati szempontokból is szükség van. Az időjárástól kezdve a DNS-kutatásokon át folyamatosan bővül azon területek száma, ahol nagyon komoly és komplex számításokat kell végezni, és amelyekre csak szuperszámítógépek, azokból is csak a leggyorsabbak képesek.
Ezek a gépek az átlagember életére is kihatnak. Egyaránt alkalmasak az éghajlatváltozás elemzéséhez, természeti jelenségek (pl. földrengések) előrejelzésére, de szuperszámítógépet használnak a molekuláris biológiában, a titkosítás és az információbiztonság területén, vagy akár a közlekedésben forgalmi előrejelzésekre is befoghatók.
Digitális stratégia
Thierry Breton beszédében kiemelte, hogy a szuper-számítástechnika kulcsszerepet fog játszani az európai gazdaság erősítésében is. Az új eszköz a teljes digitális stratégia alapját fogja képezni a big data adathalmazok elemzésétől a mesterséges intelligencián és a felhőalapú technológiákon át a kiberbiztonságig. A tervezett szuperszámítógépes infrastruktúrát több mint 800 európai tudományos, egészségügyi és ipari alkalmazásban lehet majd hasznosítani.
A sajtótájékoztatón Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős biztos azt közölte, hogy az Európai Bizottság arra szólítja fel a tagállamokat, segítsék az ultragyors hálózati összekapcsoltság mielőbbi létrejöttét, és dolgozzanak ki közös megközelítést az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kiépítésére is.
Kapcsolódó: Világvezető kíván lenni az EU-s Blokkláncközpont
(CoinColors, az EU, az MTI és az NJSZT alapján)
kripto.NEWS 🔥 Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven)