Gazdaság

Magyar GDP: történelmi recesszió, mégis van remény

Nem várt visszaesést mutatnak a KSH leg­fris­sebb számai. A PM és az elemzők bizakodnak, és vannak már adatok az EU többi országából is.


 kripto.NEWS  💥  Minden, ami kell. És semmi, ami nem. (napi 200+ kriptohír) 


Az amerikai, az Európai Uniós és a német GDP-adatok után megérkeztek a magyar számok is: Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 13,5 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette be első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény ilyen mértékű romlásához – teszik hozzá.

A magyar GDP alakulása (forrás: Portfolio)

A hazai elemzők 10,5 százalékos várakozáshoz képest 3 százalékponttal nagyobb volt a magyar gazdaság visszaesése, ezzel pedig elmondható, hogy a 2008-as világválság idején sem zuhant ekkorát a hazai GDP.

A nemzetgazdaság teljesítménye az idei első fél évben 6,1 százalékkal csökkent a 2019-es év első feléhez képest, az előző negyedévhez mérten pedig 14,5 százalékkal csökkent a GDP volumene. Érdemes megjegyezni, hogy az idei első negyedévben a GDP még 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. A második negyedévi részletes adatokat szeptember 1-jén teszi közzé a KSH, míg a gazdaság idei harmadik negyedévi teljesítményéről november 13-án közölnek majd adatot.

A Pénzügyminisztérium bizakodó

A Pénzügyminisztérium olvasatában a magyar gazdaság ellenállóbbnak bizonyult az Európai Unió átlagánál. Közleményükben kiemelik, hogy a koronavírus-járvány eddig példátlan mértékben csökkentette az Európai Unió tagállamainak gazdasági teljesítményét. Az adatok azt mutatják, hogy a Magyarországon tapasztalt visszaesés mértéke kisebb az Európai Unió átlagánál.

Mint fogalmaznak, „Magyarország a koronavírussal szemben a legjobban védekező országok közé tartozik”, amelyhez szükségesek voltak az élet- és egészségvédelem miatt időben meghozott, a járvány terjedését akadályozó intézkedések. A mostani visszaesést megelőzően Magyarország gazdasága erős alapokon állt, 2013-tól kezdve kiegyensúlyozott szerkezetű növekedést mutatott. A koronavírus-járvány miatti külső sokkhatás azonban átmenetileg megakasztotta a bővülési folyamatokat.

Rámutatnak arra is, hogy az elmúlt években kiválóan teljesítő magyar gazdaság számos ágazatában esett vissza a kibocsátás: az ipar a gyárleállások miatt áprilisban és májusban éves alapon 30 százalékot meghaladó visszaesést szenvedett el, míg áprilisban például 97 százalékkal esett vissza a vendégéjszakák száma.

Hangsúlyozzák, a koronavírus-válságból való kilábalást segíti az Európai Unióban is példaértékű – a bruttó hazai termék 20 százalékát elérő – gazdaságvédelmi akcióterv is, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság mielőbb visszatérjen a válság előtti pályára, és a jövő évben újra 5 százalék körüli növekedést érjen el.

Századvég: negatív meglepetés

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a gazdasági teljesítmény 2020-ban 3-4 százalék közötti ütemben eshet vissza, ezt jövőre 5 százalék körüli felpattanás követheti. Hozzátette: negatív meglepetést okozott a GDP-adat, az elemzők ugyanis kisebb második negyedévi visszaesésre számítottak.

Mint hangsúlyozta: a harmadik negyedéves adat a gazdaság szempontjából több információval szolgál majd, abból lehet következtetéseket levonni a kilábalás várható alakjáról. A bizonytalanság viszont jelentős, a növekedési kilátásokat nagyban befolyásolja, hogy lesz-e a járványnak második hulláma, illetve hogy a külső kereslet milyen gyorsan áll helyre.

ING Bank: negatív rekord

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az idei GDP-előrejelzést lefelé módosítva 5,5-7,5 százalék közé várja a csökkenés mértékét. Jövőre, a koronavírus-fejlemények függvényében valahol 3-5 százalék közé teszi a lehetséges gazdasági növekedést, a legjobb forgatókönyv szerint pedig 2022 végére érheti el a magyar GDP a válság előtti szintet.

Az éves és a negyedéves összevetésű adat egyaránt negatív rekordot jelent, messze túlmutatva az eddig látott bármilyen recesszión – írta, hozzátéve: ez egyben azt is jelenti, hogy immár hivatalosan is technikai recesszióba süllyedt a magyar gazdaság. A legfrissebb adatok alapján ugyan már elindult a kilábalás, hátra dőlni viszont még nem szabad, mivel előbb-utóbb ismét eljöhet a részleges lezárások időszaka.

Takarékbank: 4 évet estünk

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén arra mutatott rá, hogy a várakozásoknál jobban zuhant a gazdasági teljesítmény, ami így megközelítően a 2016 második negyedév szintjére eshetett vissza. Hozzátette: a korlátozások fokozatos feloldásával, valamint az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság, ami a 3. negyedéves adatokban látványosan meg fog jelenni.

Az elemző az idei GDP-visszaesés mértékét 3,9 százalékra rontotta a korábbi 3,2 százalékos várakozásához képest. Az alacsonyabb bázis miatt a jövő évi növekedést pedig érdemben, 7,2 százalékra javította a korábbi 6,3 százalékról, ennek megfelelően a jövő évi második negyedéves a GDP-növekedés elérheti a 18 százalékot is.

Erste Bank: biztató adatok

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a gazdaság állapotáról elérhető indikátorok viszonylag gyors kilábalást mutatnak a tavaszi mélypontok után. Hozzátette: az utóbbi időszakban kifejezetten biztató adatok érkeztek az ipar, az építőipar, illetve a kiskereskedelem területéről is. A szolgáltató szektorban viszont vélhetően lassabb lesz az újjáépülés.

Nem számolnak nagyon súlyos, újabb korlátozásokkal az év hátralévő részében. Az elemző negyedéves szinten így pozitív növekedési rátákat vár az év harmadik és negyedik negyedévére. A felpattanás azonban vélhetően nem lesz annyira gyors, hogy az éves növekedési indexek is pozitív tartományba kerüljenek. Az idei, éves GDP-előrejelzésükben 4,6 százalékos visszaeséssel számolnak.

ITM: a kormány eredményes

A gazdaságvédelmi akcióterv rövid távon eredményes volt, hiszen kilenc hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma, a foglalkoztatottak száma pedig júniusban elérte a januári értéket – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstartégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

György László hozzátette, a kormány eredményesen lépett fel a munkahelyek megőrzéséért is, amit az is mutat, hogy májusban, a foglalkoztatás mélypontján Magyarországé volt a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségi ráta az Európai Unióban.

A gazdaságvédelmi akcióterv első és második fázisában hozott intézkedésekkel a kormányzat csaknem 920 ezer munkavállalót támogat valamilyen formában munkahelyének megőrzésében. A második negyedéves GDP-adatról megjegyezte: a mutató azt jelzi, hogy Magyarország továbbra is az unió jobban teljesítő országai közé tartozik.

2013 és 2019 között az unióban a magyar gazdaság növekedési üteme a top ötben volt

– mondta, hozzátéve: a kormány azon dolgozik, hogy a növekedési ütem a következő hét évben is 2 százalékponttal haladja meg az unió átlagát. Az államtitkár szerint a munka- és tudásalapú magyar gazdaság bővítésében fontos mérföldkőnek számít a szak- és felnőttképzési diákhitel bevezetése, amely azt célozza, hogy a felnőtt tanulók ugyanolyan feltételekkel jussanak képzési hitelhez, mint a felsőoktatásban tanulók.

Padlón az EU gazdasága is

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) mindeközben megérkezett a második becslése is, mely szerint április-júniusban az előző negyedévhez képest az euróövezetben 12,1 százalékkal, az Európai Unióban pedig 11,7 százalékkal csökkent a GDP.

Az első negyedévben még enyhébb ütemben esett vissza a gazdaság teljesítménye, éves összehasonlításban viszont már az euróövezetben 15 százalékkal, az EU-ban pedig 14,1 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévben. Ez többszöröse az első negyedévben mért 3,1, illetve 2,5 százalékos visszaesésnek.

Magyarország vs. eurozóna (forrás: Portfolio)

A második becslésben szereplő adatok teljes egészében megegyeznek a két héttel ezelőtt közölt első számokkal, és összhangban állnak az elemzői várakozásokkal. Az adatrögzítések kezdete, 1995 óta a mostani második negyedévben felmutatott gazdasági teljesítmény volt a legrosszabb úgy negyedéves, mint éves összehasonlításban.

A foglalkoztatottság az euróövezetben az első negyedévhez képest 2,8 százalékkal, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 2,9 százalékkal csökkent a június 30-ával véget ért három hónapban. Elemzők sokkal jobb adatot, mindkét időtávban 1,7 százalékos csökkenést vártak. Az Európai Unió egészében 2,6, illetve 2,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság.

Negyedéves összevetésben a legrosszabbul teljesítő országok:

  • Spanyolország: -18,5 százalék
  • Magyarország: -14,5 százalék
  • Portugália: -13,9 százalék
  • Franciaország: -13,8 százalék

Negyedéves összevetésben a „legjobban” (legkevésbé rosszul) teljesítő országok:

  • Dánia: -7,4 százalék
  • Litvánia: -5,1 százalék
  • Finnország: -3,2 százalék

Éves összehasonlításban a sereghajtók:

  • Spanyolország: -22,1 százalék
  • Franciaország: -19,0 százalék
  • Olaszország: -17,3 százalék
  • Portugália: -16,3 százalék

A GDP-statisztika országokra lebontva még hiányos, hét országból – Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Luxembourg, Málta és Szlovénia – egyelőre nincs adat.


Kapcsolódó: Rekordmértékben csökkent az EU‑s és a német GDP is


(CoinColors, az MTI alapján)

 kripto.NEWS  🔥  Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven) 

kripto.NEWS