Blockchain Színes

Áder János a blockchaint vetné be az árvízi védekezésben

A köztársasági elnök egy konferencián kijelentette: a gumicsizmák mellé drónokra és blokklánc-technológiára lesz szükség a jövőben.

Csak kapkodjuk a fejünket, annyi magyar vonatkozású kriptohír érkezik be hozzánk. Jó szokásunkhoz híven, be is számolunk róluk mind. Úgy látszik, Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton MNB-alelnök után Áder János köztársasági elnök is „felszállt a kriptovonatra” (a 2018-as Deutsch-akcióról nem is beszélve).


2018-ban írtuk: A blokklánc körül legyeskedik a magyar politika


Néhány nappal ezelőtt az árvízi biztonságról rendeztek konferenciát Homokzsáktól a drónokig címmel Budapesten, az október közepén tartott Budapesti Víz Világtalálkozóhoz kapcsolódóan a fővárosi Duna Palotában.

Áder János köztársasági elnök a megnyitón lejátszott videoüzenetében úgy fogalmazott, „a felgyorsuló klímaváltozás a szemünk előtt játszódik le; hatásai döntő részét a vízen keresztül érzékeljük”. Az elmúlt évek azt mutatták, hogy a magas és az alacsony vízállási rekordok is gyorsabban dőlnek meg, mint „bármikor történelmünk során” – tette hozzá.

Áder: Kell a blokklánc

A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy az Új Vásárhelyi-terv végrehajtásakor olyan megoldásokat keresnek, amelyek egyszerre szolgálják az árvízvédelmet, a mezőgazdaságot, a természetvédelmet vagy akár a turisztikai célokat, ebbe pedig egyre inkább bele fog tartozni modern technológiai eszközök alkalmazása is.

A következő években a gumicsizmák mellett nemcsak drónokra lesz szükség, hanem a mesterséges intelligenciát is bevető adatfeldolgozásra, [valamint] a blokklánc-technológiára

– jelentette ki. Azt is hozzátette, hogy ezek mellett elengedhetetlen lesz a természet- és társadalomtudományi, valamint a közgazdasági ismeretek magasabb szintű összekapcsolása is.

Az államfő kitért arra, hogy a „sok víz drámáját” a magyaroknak nem kell bemutatni. „Azóta tanuljuk a megelőzést és az alkalmazkodást, amióta megtelepedtünk a Kárpát-medencében, ezért vízgazdálkodásunkra, árvízvédelmünkre okkal lehetünk büszkék” – fogalmazott.


Kapcsolódó: Blokkláncra és kriptotőzsdére kerül a magyar ivóvíz


Big data is kell ide

Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora nyitóelőadásában azt hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásai nyolcvan százalékban a vízen keresztül manifesztálódnak. Álláspontja szerint a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem fenntartható, annak „minden szintjén”, köztük az árvízkezelés terén is paradigmaváltást sürgetett.

Beszámolt arról is, hogy a víz szempontjából releváns adatok száma nagyságrendekkel nőtt, majd ismertette a mesterséges intelligencia, a big data, a nagyon gyors adaptív algoritmusok alkalmazási lehetőségeit. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberiségnek több tározótérre lesz szüksége ahhoz, hogy garantálja az élelmiszer-, víz- és energiabiztonságot.

A további felszólalók egyetértettek abban, hogy vízügyi és természetvédelmi innovációkra van szükség. A szervezők összegzése szerint az elmúlt két évtizedben rekordokat döntő árhullámok vonultak le a nagy magyarországi folyókon, a szélsőségek gyakoribbá váltak. Paradigmaváltás korszakát éljük – írták.

Az USA után szabadon

Politikusaink blokklánccal kapcsolatos felvetései egyáltalán nem ördögtől valóak. Tavaly decemberben számoltunk be róla, hogy a különféle amerikai kormányügynökségek hogyan kutatják gőzerővel a blokklánc-technológia felhasználási módjait. Az amerikai védelmi minisztérium szerint például a blokklánc-technológia „hatalmas” kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkezik a katasztrófaelhárítás területén.

De a belbiztonsági minisztérium és az amerikai haditengerészet sem késlekedik. Egy fejlesztőjük így fogalmazott: „Kutatjuk a technológiát. Minél többet szeretnénk megtudni arról, hogy mi ez pontosan, mit mond róla az iparág, milyen a várható jövője, hogyan alkalmazható az ellátási láncban, és hogyan használják fel más ágazatok.”


Kapcsolódó: A katasztrófavédelem alapja lehet a blokklánc az USA-ban


(CoinColors, az MTI és a KEH alapján)