kripto.NEWS 💥 Minden, ami kell. És semmi, ami nem. (napi 200+ kriptohír)
Összefoglaló
Blokklánc alapú kriptovalutát hozott létre a pécsi FuturAqua Nyrt. – áll a cég szerdai sajtóközleményében. A hírről a Budapesti Értéktőzsde és az MTI mellett más gazdasági portálok is beszámoltak.
Itt a Watereum
Az ásványvíz-kitermeléssel foglalkozó Baranya megyei cég a víz világpiaci kereskedelmének megteremtéséhez kapcsolódva hozta létre Watereum elnevezésű, WRM rövidítésű, ERC20 alapú tokenjét, melyből összesen 10.000.000.000 (tízmilliárd) darab került legenerálásra.
A kriptovalutát egy önállóan forgalomképes digitális utalványnak szánják, melynek különlegessége, hogy vagyoni értékű jogot is tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a jövőben egy egységnyi Watereum felhasználásával 1 liter ivóvíz is vásárolható lesz a kibocsátó FuturAquától. A tervek szerint a WRM bárki számára kereskedhető lesz a kriptotőzsdéken.
Venezuela után szabadon?
A hír távolról emlékeztet Venezuela hivatalos kriptopénzére, a Petro coinra, amely fedezetét az ország olajtartaléka adja, árfolyama pedig a venezuelai kőolaj ármozgását követi. A dél-amerikai ország sajátságos válságcsökkentő kriptopénz-bevonási kísérlete, és az ezzel kapcsolatos összes cikkünk megtekinthető oldalunkon a Venezuela címke alatt.
Tokenizált ivóvíz
A társaság távlati célja a most létrehozott blokklánc alapú vízkitermelési kvóták közösségi értékesítésének biztosítása hagyományos ICO keretei között. Ennek során többlépcsős értékesítési struktúrában kínálják majd eladásra a tokeneket. A pre-sale fázisban elsősorban a befektetők és a társaság részvényesei számára lesz hozzáférhető a Watereum, majd ezt követi a külső befektetőknek történő kiajánlás, a privat-sale fázis. A kibocsátott tokeneket a FuturAqua be kívánja vezetni a kriptotőzsdékre is.
A WRM tokenek áráról még nem döntött a FuturAqua igazgatósága
– mondta el Fodor István, a társaság elnöke az MTI érdeklődésére.
Hozzátette: a kibocsátott 10 milliárd token ivóvízfedezete a FuturAqua által idén 70 millió forintért megvásárolt, Szekszárdon található vízbázis lesz. A közlemény szerint a vízműtelepen hét vízkút található, ezek közül kettő mélyfúrású kút, összesített vízhozamuk 2850 liter percenként.
Az elvégzett vízvizsgálatok és hatósági szakvélemények alapján a kút vize szigorú feltételek mellett ugyan, de akár ásványvízzé is minősíthető
– közölték.
A két mélyfúrású kút termelési volumene a cég szerint alkalmas arra, hogy 4-6 éven belül a teljes kibocsátott Watereum-mennyiség tulajdonosai ivóvízhez jussanak. Fodor István ennek részleteiről azt mondta: társaságuk az ivóvizet – más nyersanyagokhoz hasonlóan – elsősorban befektetési céllal értékesíti, ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a vízmennyiség átvételére is.
Az ivóvízbe fektetni kívánók számára lehet pénzügyi alternatíva a digitális utalvány
– fogalmazott.
Miért éppen a víz?
A nyersanyagok (különösen az ivóvíz) nehezen hozzáférhető és kitermelhető, alig reprodukálható értékek. Száz csepp vízből csupán három csepp fogyasztható édesvíz, de az emberiség számára csak egyetlen csepp hozzáférhető, a többi olvadó gleccserekbe van zárva. A nyersanyag-befektetésekkel szemben korábban egyetlen ésszerű ellenérvet hangoztattak a tanácsadók, jelesül azt, hogy a nyersanyagok önmagukban csak minimális hasznot termelnek, és nem kamatoznak, mint a kötvények. Nyersanyagokat tehát jobbára kiegészítő befektetésnek javasoltak az elemzők, mert védelmet nyújtanak az inflációval szemben és megosztják a kockázatot. Eddig a tőkepiacon alapvetően kétféle nyersanyag-befektetési forma létezett: a közvetlen (áruvásárlás) és a közvetett (nyersanyag papírok vásárlása).
Future, aqua
A FuturAqua 2016-ban 8 milliós, tavaly 1 millió forintos árbevételt ért el, a cég működése az elmúlt két esztendőben veszteséges volt. A társaság elnökének várakozásai szerint a kriptovaluta létrehozásával idén már nyereséges lehet a társaság. A teljes tokenmennyiségnek csak egy részét tervezik értékesíteni 2018-ban, amiből legalább 20-30 millió forintos árbevételt és nyereséges éves gazdálkodást remél a vállalat.
Visszatér az alapokhoz a FuturAqua
– mondta a Világgazdaságnak Fodor István.
A cikk kiemeli, hogy a társaság már régebben is foglalkozott a víztőzsde gondolatával, ahol a víz mint nyersanyag származtatott termékeivel lehetett volna kereskedni. Ehhez kapcsolódott a helyi pénzekhez, például a soproni kékfrankoshoz hasonló Watercoin „vízérme” terve.
Amíg viszont korábban maguk próbálkoztak egy víztőzsdeplatform felállításával, most a már működő kriptovaluta-tőzsdékre viszik be a vizet, mint mögöttes terméket. Az is közrejátszott, hogy tanultak a kissé elavult utalványok és érmék kibocsátásának nehézségeiből, ezért most egy korszerű és divatos eszközt vezettek be a piacra.
FuturAqua Nyrt.
A 2011-ben alapított, 107 millió forint jegyzett tőkéjű, szinte teljes egészében magyar tulajdonú FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyrt. az ásványvízkincs felkutatásával, a vagyonkezelésébe tartozó vízvagyon menedzselésével, hasznosításával foglalkozik. A mintegy 1500 – többnyire kisbefektető – részvényessel rendelkező társaság célja az édesvíz stratégiai szerepének felértékelése, az egészséges ásványvízhez való méltányos és környezetbarát hozzáférés biztosítása, a hazai és regionális vízkvóta-kereskedelem alapjainak megteremtése. Leányvállalatán keresztül két önálló, törzskönyvezett ásványvízkúttal rendelkezik, szerződéses partnerei révén azonban az ország több pontján is hozzáfér különböző vízkészletekhez, palackozó kapacitásokhoz.
1 Ft / 1 liter
A Budapesti Értéktőzsdén jelen lévő cég egyébként korábban is biztosított úgynevezett vízvételi jogot részvényesei számára, amely szénsavmentes ásványvíz esetén 1 Ft/liter, szénsavas esetén pedig 1,5 Ft/liter áron került rögzítésre.
A nyilvánosan működő részvénytársaság minden egyes 5 Ft névértékű törzsrészvénye után gazdasági évenként egy liter prémium minőségű ásványvizet vehettek át a részvényesek. A cég ezenkívül WaterSharing néven társadalmi felelősségvállalás programot is működtet az édesvíz igazságosabb elosztása érdekében.
Hol áll a projekt?
Nem túlzottan szerencsés, hogy – az amúgy találóan jól csengő – „Watereum” néven 11 éve létezik már egy szervezet, ez pedig nem más, mint az USA vízügyi és környezetvédelmi szervezeteit tömörítő együttműködése, melyet a víz- és szennyvízkezelés gazdálkodásának javítása céljából hozott létre az amerikai vízügyi szektor.
Ettől még a magyar projekt lehet sikeres. A tervek szerint az ICO-kibocsátás a nemzetközi trendeknek megfelelő színvonalú lesz, ám jelenleg a hivatalos közlemény kivételével semmilyen kézzelfogható információ nem áll még rendelkezésre, a Watereum honlapja is készítés alatt áll.
Van értelme?
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az újonnan létrejövő ICO-k legnagyobb része csalás, scam, vagy csak egyszerűen nincs semmi valódi érték mögöttük. Ezt figyelembe véve a FuturAqua projektje akár még ígéretes is lehet. Az ivóvízből ugyanis hiány van, a FuturAquának pedig van rengeteg kitermelésre váró vize. Ezzel gyakorlatilag meg is ugrottuk az ICO-k 90-95%-a által támasztott követelményeket… (És ez nem a pécsi céget minősíti.)
Egy jól felépített és kivitelezett ICO-stratégiával nem lehetetlen befektetői tömegeket a „vízügy” mögé felsorakoztatni, ezért kíváncsian várjuk a fejleményeket, vagyis, hogy képes lesz-e a magyar kezdeményezés felkavarni az állóvizet.
Vízkvóta-kereskedelem
A vízzel kapcsolatos kvótakereskedelem (water trading) ötlete alapvetően a vízhiányos Ausztráliából ered, és a 90-es évek közepére nyúlik vissza. A szén-dioxid kvótakereskedelemhez (emission trading) hasonló kereskedelmi metodika a víz kvótakereskedelme is, országonként eltérő szabályozással. Napjainkban dollármilliárdokat érő édesvíz cserél gazdát államok vagy városok között nemcsak Ausztráliában, de az Egyesült Államokban, Kanadában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Chilében, Kínában vagy Szingapúr és Malajzia között. Európában egyedül Nagy-Britanniában létezik szabályozott édesvíz kvótakereskedelem, ott 2001-óta engedélyezett ez a tevékenység. A britek az igényeknek megfelelően rugalmasan alakítják a tevékenység jogszabályi hátterét, és a víz allokációjánál figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat is.
Az édesvíz esetében a kvótakereskedelem valójában a vízkivételi jogok kereskedelme, vagyis a rendelkezésre álló éves kvóta értékesítése. Manapság ezeket az ügyleteket közvetítő cégek bevonásával, vízbrókerek segítségével kötik. Az üzlet célja pedig az, hogy a vízben bővelkedő partnerek segítsék a vízhiány sújtotta településeket az üres tározók feltöltésével, a lakosság ellátásával. A víz tehát nem feltétlenül palackozott termékként, hanem – az olajhoz vagy a gázhoz hasonlóan – nyersanyagként cserél gazdát eladó és vevő között, városok és államok között.
Az édesvíz kvótakereskedelme az ezredfordulóval vált egyre népszerűbbé a legszárazabb országokban, és prognosztizálhatóan éveken belül megkezdődhet az országhatárokon átívelő, globális kereskedés. Az Európai Unióban szintén a fokozódó szárazság, az édesvíz árának folyamatos emelkedése, a vízhez való hozzáférés problémái, a készletek szűkössége és a környezetszennyezés okozta vízminőség romlása okoz fejtörést a szakembereknek. Egyre hangsúlyosabb szerepet kap a vízvisszatartás szükségessége, de a vízről való gondolkodás összeurópai jogalkotói szinten is megkezdődött a Víz Keretirányelv és a Duna Stratégia megalkotásával.
Magyarországon a készletek jóval meghaladják a szükségleteket, így az édesvíz kvótakereskedelmére elemzők szerint akár hosszú távú ágazati stratégia is alapozható. Oroszországban és Brazíliában, a világ két legnagyobb édesvíz nagyhatalmában már évek óta dolgoznak a készletek értékesítésének stratégiáján. A szakemberek véleménye osztatlan abban, hogy az édesvíz hiánya miatt a víz kvótakereskedelme hamarosan nagyobb üzletté válik, mint az olaj vagy a gázkereskedelem. Az olaj és gázkitermelés egyébként is hatalmas mennyiségű vízkészleteket emészt fel, így jelenlegi formájában nem fenntartható. Ázsiában vagy Afrikában már számos ország importálja a vizet, és a vízkészletek birtoklása komoly politikai feszültségek forrása.
Nem véletlen, hogy a FuturAuqa üzletpolitikájában kiemelt szerepet kap a vagyonkezelés, az újabb vízbázisok feltérképezése, a vízkvóták hasznosítási jogának megszerzése, újabban pedig a kriptopiacon történő megjelenés, ICO segítségével.
(CoinColors, a FuturAqua, az MTI és a Világgazdaság alapján)
kripto.NEWS 🔥 Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven)
