kripto-news logo
kriptopiac

Mennyit ér a kockázatelemzés, ha egy állami szankció minden fundamentumot keresztülhúz?

Mennyit ér a kockázatelemzés, ha egy állami szankció minden fundamentumot keresztülhúz?
Mennyit ér a kockázatelemzés, ha egy állami szankció minden fundamentumot keresztülhúz?

Van, aki szerint semmit. A kriptósok mindig is arra voltak a legbüszkébbek, hogy a blokklánc transzparens, ott minden on-chain van, nem lehet elbújni, a rosszfiúkat könnyű kiszűrni. Legalábbis ez volt a mese.

Most viszont, egy nagyon friss politikai botrány kapcsán az egész iparág szembesült azzal a ténnyel, hogy az átláthatóságból nagyon hamar boszorkányüldözés lehet, ahol már senki sem tudja, ki az igazi bűnös.

Pontosabban tudhatja, de könnyebb úgy tenni, mintha nem tudná.

Ha nem akarsz lemaradni a friss kripto hírekről,
kövess minket Facebookon .

A sztori középpontjában a brit kormány, a HTX kriptotőzsde, és az a jelenség áll, amit a szakma “address taintingnek”, azaz cím-beszennyezésnek hív.

Mi indította be a káoszt?

Május 26-án a brit kormány egy elég kemény szankciós csomagot dobott le, amiben 18 entitást és személyt vettek célba. A hivatalos indoklás szerint ezek a szereplők Oroszország “árnyék pénzügyi hálózatát” segítették.

Felkerült a listára a Garantexhez köthető hálózat, néhány stabilcoin-kibocsátó, mint a kirgiz USDKG, de a legnagyobbat egy másik név ütötte, a Huobi Global, a HTX tőzsde üzemeltetője.

A brit hatóságok szerint a tőzsde több, mint 1,5 milliárd dollárnyi orosz kötődésű pénzmozgást (némelyik onchain elemző, mint a TRM Labs és a Global Ledger szerint valójában még ennél is többet) engedett át a rendszerén.

A HTX hiába védekezik azzal, hogy a szankcionált cég jogilag elkülönül tőlük, és hogy ők idén még vissza is utasítottak egy rubel-alapú stabilcoin listázást, a brit gőzhenger elindult.

De az igazi baj nem az, hogy a britek szankcionáltak egy céget. A baj az, amit a szankció okozott a láncon.

Amikor a tainting túl messzire megy

A blokkláncon minden tranzakció nyomot hagy, és ha egy tárca kapcsolatba kerül egy szankcionált tőzsdével, mint a HTX, a compliance-szoftverek, például a Chainalysis vagy az Elliptic rendszerei automatikusan rásütik a “kockázatos” bélyeget. Ezt hívják taintingnek, azaz beszennyezésnek.

A híres on-chain nyomozó, ZachXBT egy friss értékelésben fakadt ki ezen. Szerinte a brit szankciók után a rendszer annyira túltolta a címkézést, hogy a hagyományos on-chain kockázati pontszámok, az úgynevezett risk score-ok egy része már gyakorlatilag semmit sem ér.

Gondolj bele, a HTX a világ egyik legnagyobb tőzsdéje volt évekig.

Ha te 2024-ben vagy 2025-ben vettél ott egy kis Ethereumot, és átutaltad a MetaMaskodba, a szűrőszoftverek most visszamenőleg is bűnösnek, kockázatosnak bélyegezhetik a te személyes tárcádat is, holott semmi közöd az orosz szankciókhoz.

A szoftverek ugyanis sokszor nem választják szét rendesen a szankció előtti és az azutáni tranzakciókat.

A transzparencia így válik a kisbefektető ellenségévé, mert ha a rendszer minden távoli HTX-kapcsolatot gyanúsnak lát, a végén mindenki kap egy piros pontot. Csakhogy ahol minden gyanús, ott semmi sem az.

Ez nem gyakorlat

És hogy ez mennyire nem csak elméleti vita a Twitteren, a FixedFloat nevű népszerű kriptováltó a napokban bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a Huobiból/HTX-ből érkező tranzakciókat.

Ha ilyen pénz érkezik hozzájuk, a rendszert blokkolják, és extra, manuális ellenőrzés alá vonják a felhasználót.

Ráadásul még csak meg sem mondták, milyen mélyre fognak visszanézni a múltba, hogy csak a közvetlen utalásokat nézik, vagy az egy-két lépcsővel korábbiakat is.

Mondjuk ezzel valószínűleg eléggé megrázzák a peres pofonfát, de hát ők tudják.

Képzeld el a szituációt, például eladsz egy használt autót, kifizetik neked kriptóban, te megpróbálod beváltani, és a tőzsde zárolja a pénzedet, mert a vevőd, vagy aki neki adta el a coinokat, három hónapja egy HTX-számláról vette ki a kriptót.

Ez a történet sokkal többről szól, mint az orosz szankciókról. Azt a húsba vágó kérdést teszi fel, hogy meddig tart az ártatlanság vélelme egy olyan technológiában, ahol minden apró lépésedet örökre felírják a falra.

Persze, ahol az adminisztrátorok IQ-ja több, mint egy marék szárított lepkéé, és képesek leellenőrizni egy egyszerű dátumot, ott elméletileg nem lehet semmi probléma.

Mert hát a technológia azt is naplózza, hogy a szankciók előtt vagy után jött-e létre egy tranzakció, és ha előtte, akkor ott nehezen védhető az álláspont, hogy “kockázatos” a cím.

De azért most mégis úgy tűnik, hogy a kriptó túl átlátszó lett a saját maga számára, és a gépi (na meg a politikusi) túlbuzgóság miatt most pont az átlagos felhasználók eshetnek csapdába.

Lehet érdekel: Saylor eladott egy adag Bitcoint, ennyi volt a “never sell”?


Tájékoztatás: A coincolors.co oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!

A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a coincolors.co felelősséget nem vállal.

 kripto.NEWS  🔥  Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven) 

Szerző: CoinColors Szerkesztőség

A CoinColors független kriptomédia, amely a digitális pénzügyek, a makrogazdaság és az intézményi tőkemozgások mögötti összefüggésekre fókuszál. Írásaink célja nem a hype, hanem a piac megértése – közérthetően, sallang nélkül.

kripto.NEWS

KOMMENT BOX