Amikor a kvantumszámítógépekről beszélgetünk a kriptós világban, az emberek többsége úgy tesz, mintha valami távoli, hollywoodi sci-fi filmről lenne szó.
A valóság viszont az, hogy a blokklánc-fejlesztők már most, a zárt ajtók mögött elkezdtek komolyan izzadni ezen a problémán, és az igazán ijesztő rész az, hogy a jövő kvantum-biztonságát valószínűleg nem egy látványos hackertámadásból fogjuk megérezni.
tarts velünk .
Abból fogjuk észrevenni, hogy az eddig villámgyors és olcsó kriptó hirtelen idegesítően lassúvá és nehézkessé válik.
A Binance vadonatúj tesztje pontosan megmutatta, hogy mekkora árat fogunk fizetni a jövő biztonságáért.
A BNB Chain fájdalmas ébresztője
A világ egyik legforgalmasabb és leggyorsabb hálózata, a Binance-hez köthető BNB Smart Chain a napokban úgy döntött, hogy nem vár tovább, és élesben leteszteli a “poszt-kvantum” kriptográfiát, azt a titkosítást, amit egy szuperszámítógép sem tud feltörni.
Papíron a teszt csodálatosan működött, a gyakorlatban viszont azonnal elkezdte megfojtani a rendszert.
Ahhoz ugyanis, hogy a digitális aláírás ellenálljon egy kvantumszámítógépnek, sokkal bonyolultabb és hosszabb kódsorra van szükség. A BNB tesztjén egy átlagos tranzakció mérete a korábbi, pihekönnyű 65 byte-ról hirtelen 2420 byte-ra ugrott.
Ez majdnem negyvenszeres növekedés. Képzeld el úgy, mintha eddig biciklivel közlekedtél volna a forgalomban, de mától kötelező lenne mindenkinek egy hatalmas, páncélozott kamionnal járnia ugyanazokon a szűk utcákon.
Az eredmény nem meglepő, a másodpercenkénti tranzakció-szám egy tesztkörnyezetben a gyors 4973-ról egészen 2997-re esett vissza. Ez egy masszív, 40 százalékos lassulás egyetlen frissítés miatt, persze legalább annak örülhetünk, hogy ez nem negyvenszeres lett.
Innen válik az egész elméleti sci-fi probléma egy nagyon is hétköznapi, dühítő felhasználói élménnyé, mivel a BNB fejlesztői őszintén bevallották, hogy a kvantumbiztonság technikailag már ma is elérhető, de ára van.
A kérdés csak az, hogy a felhasználók hajlandóak-e beáldozni érte a kényelmet, a sebességet és az olcsó hálózati díjakat.
A Cardano nem rohan a falnak
Míg a BNB csapata egy látványos stressz-teszttel akarta megmutatni a valóságot, addig a Cardano teljesen más filozófiát követ, és ők inkább egy lassabb, de jóval tudatosabb stratégiával próbálják elkerülni a falnak ütközést.
A Cardano mögött álló csapat frissen bejelentett Vision 2026 terve pontosan arról szól, hogyan lehet úgy felépíteni ezt a jövőbiztos rendszert, hogy közben a felhasználók ne érezzék a fájdalmat.
A tervük az eddig megosztott információk alapján három pillérre épül, az emberközpontú dizájnra, a skálázható rendszerre, és a poszt-kvantum biztonságra. A programban nem kevesebb, mint 15 különálló fejlesztési projekt és 42 kutatási anyag foglalkozik ezzel az irányvonallal.
Ez persze elsőre sokkal kevésbé izgalmas és szexi, mint a BNB drámai “megcsináltuk és lelassult” tesztje, de pont ettől hitelesebb és talán kicsit megnyugtatóbb is.
A Cardano fejlesztői megértették, hogy a védelmet és a skálázást, azaz a hálózat teherbírásának növelését, például a Layer 2 rendszerekkel, kéz a kézben kell fejleszteni, mert hiába működik az egyik, ha a másik hiánya miatt a végeredmény használhatatlan.
Ezzel persze nem ígérik azt, hogy holnap reggelre minden kvantumbiztos lesz. Azt ígérik, hogy fokozatosan, évek alatt építik be a hálózatba ezt a védelmet, hogy elkerüljék a teljesítmény drasztikus összeomlását, mert ahogyan a Binance tesztje is mutatta, egy kis fájdalom szinte biztos, hogy lesz, és a kompromisszumokra is érdemes felkészülni.
Mit érez majd ebből a hétköznapi ember?
Számunkra, egyszerű felhasználók számára ez az egész történet egy azt mondja, hogy a kriptó új korszaka, a kvantumszámítógépek elleni védekezés kora valószínűleg nem úgy fog megérkezni, hogy egy reggel arra ébredünk: “Meghekkelték a Bitcoint!”.
Sokkal valószínűbb, hogy az átállást onnan fogjuk észrevenni, hogy az eddig megszokott, olajozottan működő blokkláncok egy kicsit nehezebbé, egy kicsit darabosabbá, a tranzakciók pedig érezhetően drágábbá válnak a megnövekedett adatméretek miatt.
Ez az a kényelmetlen rész, amiről a jövőtervezők nem szeretnek beszélni. És ez az, amit ettől függetlenül nem lehet az asztal alá söpörni.
Megnyugtató, hogy nem csak pánikolás zajlik az iparágban, hanem nyílt tesztek és előre bejelentett ütemtervek is vannak, de a kérdés még mindig érvényes, vajon az átlagfelhasználó a végén hálás lesz a “láthatatlan” biztonságért, vagy csak folyamatosan azon fog dühöngeni, hogy miért lett minden ennyivel lassabb és nehézkesebb, mint régen?
Lehet érdekel: LayerZero kuka, éljen a Chainlink? Megkezdődött a bridge-háború?
Tájékoztatás: A coincolors.co oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a coincolors.co felelősséget nem vállal.
kripto.NEWS 🔥 Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven)
KOMMENT BOX