Bitcoin Biztonság Színes

Ha létezett volna 100 éve Bitcoin, Trianon is más lett volna

A jog nem az, amit adnak, hanem amit nem vehetnek el. Elmélkedés a jogállam állam­pol­gá­ra­inak jogairól a 100. évforduló alkalmából.


 kripto.NEWS  💥  Minden, ami kell. És semmi, ami nem. 


Volt fizikatanárom asztalán, az asztal üveg fedőlapja alá becsúsztatva egy elgondolkodtató idézet olvasható:

A jog nem az, amit adnak, hanem amit nem vehetnek el.

Kevés utánajárással kideríthető, hogy a bölcs mondás szerzője Ramsey Clark, amerikai ügyvéd.

Ha az ember ilyen mondatot olvas, akaratlanul is felmerül benne a gondolat: akkor vajon mihez van jogunk valójában? Melyek azok az értékek – legyen az fizikai vagy szellemi –, amelyeket senki, semmilyen körülmények között nem tud elvenni tőlünk? Vagy, ha nincs ilyen, akkor hogyan tudom a leginkább megnehezíteni a „rabló” dolgát?


Kapcsolódó: Az 56-os magyar szabadságvágy inspirálta a Bitcoin születését


És felötlik a kérdés: mi van akkor, ha a jogállam megőrül? Mi van akkor, ha a jogállam vezetői visszaélnek hatalmukkal? Mi van akkor, ha ártatlanul meghurcolnak? Mi van akkor… Folytatni is felesleges, a sor végtelen.

A fenti gondolatmenet szerint jogom van ott élni, ahol élek? Elég erősen biztosítottak mindehhez a jogaim, kvázi kijelenthetjük, hogy igen. Ha valamilyen oknál fogva az államhatalom ellensége lennék, lenne jogom ott élni, ahol élek? Nos, nem feltétlenül. Válhatok csak úgy az állam ellenségévé? Persze!

Kollektív bűnösség

Tudtad? Szlovákiában minden magyar és német nemzetiségű állampolgár a szlovák állam ellenségének minősül. Csak azért, mert a második világháborút követően Edvard Beneš, volt csehszlovák köztársasági elnök kiadta Beneš-dekrétumok néven elhíresült „irányelvcsomagjait”, amelynek sérthetetlenségét a szlovák parlament 2007-ben szavazta meg. (A Beneš-dekrétumokra hivatkozva fogadták el azután a szintén hasonló célokat is kitűző kassai kormányprogramot is, amelyről Kassa KVP lakótelepe kapta ma is használatos nevét.) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya ugyan már felülírja az említett elnöki rendeleteket, de felteszem a kérdést: te szívesen élnél egy víztározó falának tövében?

Személy szerint hiszem, hogy a történelem egyik legnagyobb előnye, hogy tanulhatunk belőle. Mi az, amit megtanulhattunk az elmúlt 100 év alatt? Vannak ugyan jogaim, de ezek mindig ismeretlen emberektől függnek. Ezek az ismeretlen emberek – ha bizonyos körülmények megfelelőek – azt tesznek a jogaimmal, amit csak akarnak. Akkor ezt nevezhetjük jognak? Vagy csak amolyan ideiglenes állapotnak?

1945 után Csehszlovákia elsődleges célja lett a nemzeti kisebbség felszámolása, és egy tisztán „csehszlovákokból” (igen, ilyen nép „létezett” akkoriban) álló állam létrehozása. Ehhez a legsúlyosabb jogfosztásokat vetették be: állampolgárságtól való megfosztás, lakóhelytől való megfosztás, kultúrától való megfosztás, vagyontól való megfosztás. Iskolák bezárása, egyesületek felszámolása, banki betétek befagyasztása.

Mit csinálnál, ha valamilyen belső forrásból megtudnád, hogy 1 hét múlva pontosan ez vár rád is? Elgondolkodtató, nem igaz? És ha azt mondom:

Bitcoin?

Az állam minden vagyonodat el tudja venni, ha akarja, és ki tud tenni meztelenül az országhatáron túlra. Erre a helyzetre nincs megoldás. Ha azonban úgy tesz ki az állam, hogy a fejedben közben ott vannak a – minden megtakarításodat tartalmazó – Bitcoin-tárcád memóriaszavai (ezt nem veheti el 😉), akkor nem azon fogsz töprengeni, hogy hogyan szerezz élelmet, hanem hogy hogyan hitesd el egy járókelővel, hogy neked van egy csomó bitcoinod, csak adja kölcsön a telefonját, hogy kivehesd az automatából.

Képzeljük csak el, hogyan alakult volna a történelem, ha a bitcoin, vagy egy bitcoinhoz hasonló globális pénz mindig is létezett volna. Úgy gondolom ugyanis, hogy 11 év és 11 év történései a világ vezető országainak színterén ez idáig nem volt elegendő ahhoz, hogy az emberek tömegesen tudatosíthassák a vezető kriptopénz értékét és hatalmát.

Nem meglepő: az elmúlt 11 év alatt nem igazán történtek olyan események a világban, amelyek globális méretekben felhívták volna a figyelmünket egy mindentől független, elektronikus értéktároló fontosságára, értékére. (Lokális szinteken viszont volt nem is egy, elég csak a venezuelai helyzetre gondolni.)

Az emberek továbbra is ki vannak téve a nagyhatalmi politika játszmáinak. Nem tudhatjuk, milyen veszélyek leselkednek ránk, ahogy az első világháború előtti magyarországiak több mint fele sem tudhatta, hogy pár év múlva egy vadonatúj államban fognak élni.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a bitcoint – sok egyéb felhasználási módja mellett – felfoghatjuk akár úgy is, mint egy amolyan mindenki számára elérhető svájci bank, amelyet egyetlen joghatóság sem tud arra kötelezni, hogy zárolja a számládat, és amelyről egyetlen joghatóságnak sem kell feltétlenül tudnia.


A cikk szerzője, munkatársunk, felvidéki magyar


(CoinColors)

 kripto.NEWS  🔥  Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven) 

kripto.NEWS