Bitcoin Színes

A magyar sza­bad­ság­vágy inspirálta a Bitcoin születését

Az 1956-os forradalom eszmeisége egy magyar származású fejlesztőnek köszönhetően konkré­tan jelen volt a 11 éves Bitcoin megalkotásánál.


A 12 részes interjúsorozat bevezető része


A Bitcoin és a kriptovilág ezer szállal kötődik a magyarokhoz – aki követi ezt a színes közösséget, valószínűleg nem újdonság számára. Már az beszédes, hogy a pizzás sztoriról elhíresült Hanyecz László fejlesztő gyakorlatilag a titokzatos Satoshi Nakamoto jobbkeze volt.


Kapcsolódó: Különc, paranoiás figura volt a Bitcoin megalkotója


Ám azt, hogy a magyarok szabadságharcos lelkülete, egészen konkrétan az 1956-os események benne vannak a Bitcoin alapjaiban, a blockchain lényegében, talán kevesebben tudják. Pedig nagyon is így van.

Nick Szabo, az élő legenda

Nick Szabo magyar származású, világhírű amerikai kriptográfus. Édesapja 1956-ban menekült el Magyarországról, miután részt vett a harcokban. Ő maga már az Egyesült Államokban született. Szabo nemcsak számon tartja származását, hanem egy interjúban arról is megemlékezett, milyen motivációt jelentett számára az 1956-os magyar forradalom: a blokklánc-technológiát kezdettől fogva olyan közösségi eszközként képzelte el, ami növeli az emberek szabadságát, és szűkíti az elnyomó rendszerek lehetőségét a polgárok életének korlátlan ellenőrzésében.

Nick Szabo a kriptovilágban és a blokkláncfejlesztésben érintett szakemberek közössége számára élő legenda

– mondta el tavaly Szilágyi Imre közgazdász, a Blockchain Budapest konferenciák főszervezője. Az „élő legenda” tavaly két előadást is tartott Budapesten, magyar gyökereiről pedig büszkén mesélt a közönségnek.

„A fiat valuta egy kísérlet”

Egy interjúban, melyet a Zulu Republic elnevezésű csapat készített vele, hosszan, részletesen beszél a hagyományos pénzügyi rendszer korlátairól, valamint a digitális eszközök múltjáról és jövőjéről.

Nehezen találni a kriptoközösségben még egy olyan befolyásos és tiszteletben tartott személyt, mint amilyen Nick Szabo. A terület egyik korai úttörőjének köszönhetjük az okosszerződéseket és azt a rendszert, amely leírja a kriptopénzek alapötletét (melyet ő „bit gold”-nak nevezett anno). Bár a bit gold soha nem valósult meg funkcionálisan, Szabo javaslatát végül Satoshi Nakamoto „Bitcoinként” adoptálta és fejlesztette tovább.

Ő lenne Satoshi Nakamoto?

A kriptoközösségen belül sokan vannak, akik úgy vélik, hogy Szabo valójában maga Nakamoto; ezt az állítást azonban az érintett többször és határozottan cáfolta. A Szabo–Satoshi hipotézisnek elsősorban az szolgál táptalajul, hogy mindketten olyan elmélyült és széles kriptográfiai és közgazdasági tudással rendelkeznek, amellyel nagyon kevesen tudnának ringbe szállni. A közösség még szóanalízist is bevetett, hogy felfedje a hasonlóságot. Ennek eredménye ráadásul pozitív lett, 2013-ban a 444 is írt róla részletesen.

Nick Szabo

Szabo befolyása azonban nem csak műszaki és elméleti szakértelméről szól. Ő ugyanis a kriptopénzek és a tágabb cypherpunk mozgalmak egyik legkiemelkedőbb alakja. Apja az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc aktív résztvevője volt, ezért annak leverése után menekülni kényszerült az Egyesült Államokba. Fiát ebből kifolyólag olyan szellemben nevelte, hogy egészséges bizalmatlansággal viszonyuljon a kormányokhoz és a központosított gazdaságokhoz.

Apjának a jogról és az állami hatalommal való visszaélésekről, a biztonság fontosságáról és mechanizmusáról, illetve a pénz és a gazdasági rendszerek történetéről és természetéről alkotott elképzelései különös hatással voltak rá.


Kapcsolódó: A hard forkok akadályozzák a kiptopénzek elterjedését


A bizalom minimalizálása

Szabo víziójának középpontjában a bizalom minimalizálásának eszméje áll: ahogy a különböző társadalmak egyre csak nőnek és bővülnek, és egyre többször kerülnek kapcsolatba egymással, olyan mechanizmusokra van szükségünk, amely minimalizálja az idegenek iránti bizalom szükségességét.

Így, például egy üzleti tevékenység folytatásakor biztosnak kell lennünk abban, hogy nem leszünk visszaélés áldozatai, vagy ha mégis, jogorvoslathoz tudunk fordulni. Szabo számára a bizalom szükségességének minimalizálása az általános értelemben vett biztonság alapja – és gondoljunk csak bele: még az ajtó becsukása is a bizalom minimalizálásának egy mindennapi formája.

A már említett, több részes interjúban rendkívül érdekes dolgokra mutat rá Szabo. Íme néhány, a teljesség igénye nélkül:

  • Kifejti, miért nem bíznak sokan a fiatvaluta-rendszerekben. Szabo számára a fiat mindössze egy újabb gazdasági kísérlet, amely kevesebb mint 50 éve folyik.
  • Azt is elmagyarázza, hogy a fiat egy egyre inkább centralizált és ellenőrzött rendszer: egyre több és több ember fordul el az amerikai dollártól, mert [a hatóságok] gyanúsan állnak hozzájuk még akkor is, ha tevékenységük teljesen normális és legális.
  • Megtudhatjuk, hogyan járult hozzá családja története, a kriptográfia tanulmányozása és a pénz története a Bit Gold ötletének megszületéséhez.
  • Úgy beszél a pénzről, mint az ember társadalmi fejlődésének egy fontos technológiájáról.
  • Beszél azon vágyáról, hogy a lehető legtöbb kormányzati funkciót helyettesítsenek olyan bizalmat minimalizáló rendszerek, amelyek megakadályozzák a hatalommal való visszaélést.
  • A társadalmi fejlődésnek köszönhetően akár 150 fős csoportokban is képesek vagyunk élni, és van egy természetes ösztönünk, hogy különböző társadalmi osztályok ellen lázadjunk – jogászok és rendőrök ellen, hisz mindkét foglalkozás művelői visszaélhetnek hatalmukkal. A kommunikáció világában mindezt a hirdetőkhöz és értékesítőkhöz lehet hasonlítani, amikor azok megsértik az olyan erkölcsi ösztöneinket, mint az őszinteség.
  • Mérlegelte a különböző technológiai vitákat, a Bitcoin forkokról és hasonlókról, illetve a Bitcoin limitált blokkjainak méretét ahhoz hasonlította, mintha korlátoznánk, hogy egy adott étterembe hányan léphetnek be – a káosz elkerülése érdekében.
  • Véleménye szerint még hosszú időbe telhet, amíg az okos szerződések sokszor utópikus ötletei kifizetődnek.
  • Beszélt a kriptopénzek jövőjéről tett jóslatairól és gondolatairól – azokról, amelyeket akkor osztott meg, amikor közzétette a Bit Gold ötletét. Előrelátó volt, amikor kétrétegű skálázási megoldást javasolt. A számítástechnika alapvető fizikájából azt jósolta, hogy a bányászhardverek optimalizálódni fognak. Elmondása szerint azonban akkoriban nehéz lett volna olyan hype-ot feltételezni, mint amilyen 2017-ben volt.

A CoinColors most egy folytatásos cikksorozat keretében teszi közzé a teljes interjút magyar nyelven az olvasóközönség számára. A sorozat november 11-ig, vagyis az 56-os forradalom leverésének évfordulójáig tart. Amennyiben nem tetted volna még meg, kövesd oldalunkat a Facebookon és a Twitteren, hogy ne maradj le a későbbiekben sem izgalmas cikkeinkről.

1. rész: 1956 >


Kapcsolódó: Hanyecz László visszatért – és ismét rendelt két pizzát


(CoinColors, a Zulu Republic alapján | Eredeti kép: Anonymous Creative / deviantART)