Blockchain

Felmérés: Durvát dobna a magyar GDP‑n egy blokkláncstratégia

Hatalmas a tét: a digitális gazdaság meg­e­rő­sítése éves szinten 4 ezermilliárd forinttal növelhetné a GDP-nket egy felmérés szerint.

A digitális gazdaság új technológiáinak (5G, IoT, MI, blockchain) gyors bevezetése 2023-ra, éves szinten négyezermilliárd forinttal növelné a magyar GDP-t az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Microsoft Magyarország legújabb felmérése szerint.

Hogy jobban megértsük: a négyezermilliárd forintos többlet a jelenlegi magyar GDP csaknem 10 százaléka. A felmérés emlékeztet arra is, hogy az ehhez szükséges rendszerszintű digitális fejlesztésekkel a digitális gazdaság a nemzetgazdaság motorjává válhat.

Elképesztően nagy a tét

Szakértői becslés szerint a statisztikai számbavételi módszerekkel mérhető IKT (információ- és kommunikációtechnológia, infokommunikácó) szektoron egyre inkább túlmutató digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, ha figyelembe vesszük a nem IKT-cégek (autógyárak, feldolgozóipari üzemek, pénzügyi szolgáltatók, online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások) házon belüli, folyamatosan bővülő digitális fejlesztéseit.

Mi az az IKT?

Az információ- és kommunikációtechnológia (Information and Communications Technology, ICT) szót gyakran használják az információ technológia szinonimaként (information technology, IT), azonban ez egy sokkal speciálisabb szakkifejezés, amely az egységes kommunikáció szerepére, a telekommunikáció integráltságára, számítógépekre és audiovizuális rendszerekre fókuszál. A fogalom lényege, hogy ezen eszközök felhasználói képesek hozzáférni, tárolni, továbbítani, valamint kezelni az információkat. (Wikipédia)

A magyar munkaerőpiacon minden ötödik ember a digitális gazdaságnak köszönheti a munkahelyét, a digitalizáció az elmúlt évben félmilliónál is több munkahelyet hozott létre, az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, hatezermilliárd forintra nőtt az IKT-szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték a kutatás szerint.


Tipp: További felmérések oldalunkon a #felmérés címke alatt!


A jövő digitális

Az IKT-feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után): a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve; az IKT-szolgáltatószektor pedig a szolgáltatásexport 9 százalékát adta 2018-ban. Az IKT-szektor az elmúlt tíz évben átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 3,5 százalékát és a K+F ráfordítások csaknem 7 százalékát adta a kutatás szerint.

K+F ráfordítások

A kutatás-fejlesztés (Research and development, R&D) röviden K+F a kreatív tudásbázis célzott, szisztematikus bővítése. „A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használjuk fel.” (Frascati kézikönyv)

Az ágazat a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve már ma is a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget; a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya – az egyéb ágazatokban digitális munkakörökben foglalkoztatottakat is figyelembe véve – ennél is magasabb, 20 százalék feletti lehet.

Lehetetlen elbénázni

A 2023-ig elkészített szcenárió-elemzés szerint még egy organikus, de technológiai áttörés nélküli pálya esetében is 18% körül ingadozik az előrejelzési horizonton az ágazat GVA (bruttó hozzáadott érték) súlya. Az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) révén várható többletteljesítményt számszerűsítő, technológiavezérelt növekedési pálya esetén viszont a GVA csaknem megduplázódhat 2023-ig.

A nemzetgazdaság növekedése újtechnológia-vezérelt pálya esetén (IVSZ)

Vagyis: a hazai IKT-szektor súlya még egy recessziós előrejelzés esetében is növekedhet, bizonyítva az IKT-szektor válságállóságát. Egy tudatos tervezés esetén viszont a digitális ágazat csodákat lenne képes művelni az ország GDP-jével.


Tipp: Az össze magyar vonatkozású hírünk egy helyen: #Magyarország címke


Kezünkben a sorsunk

Jó, jó, de mi kell hozzá? A minden részletre kiterjedő tanulmány erre is megadja a választ. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése az újtechnológia-vezérelt pályán haladjon, a kormányzatnak a következőket kellene tennie:

  • Minden lehetséges módon ösztönözni és támogatni a digitális ökoszisztéma fejlődését;
  • Szabályozás, fejlesztéspolitikai lépések: a vezetékes és mobil infrastruktúra lendületes fejlesztése (5G);
  • Digitális kompetenciák széles körű és tömeges fejlesztése, a digitális munkaerőhiány enyhítése;
  • A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitális felkészültségének növelése motivációs, képzési és támogatási programokkal, a digitalizáció versenyképességi hatásainak világossá tételével;
  • A digitális gazdaság fejlesztése a hazai (IKT és egyéb) vállalkozások digitális fejlesztéseinek, innovációs és exportteljesítményének ösztönzésével és támogatásával;
  • Az ügyfélbarát digitális közszolgáltatások folyamatos fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve a könnyű használhatóságra és fejleszthetőségre;
  • Intenzív és folyamatos szakmai és társadalmi párbeszéd.

A fentiek megvalósulása nemcsak az újtechnológia-vezérelt fejlődési pályával járó makrogazdasági és versenyképességi előnyök elérését tenné lehetővé, hanem jelentősen csökkentené az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Index (Digital Economy and Society Index, DESI) szinte valamennyi dimenziójára kiterjedő magyar lemaradást.

Mit is lehet mindehhez hozzátenni? A lecke fel lett adva, a labda fel lett dobva – innentől pedig a kormány oldalán pattog.


Kapcsolódó: Nélkülünk jött létre az Európai Blokklánc Szövetség


(CoinColors, az IVSZ felmérése alapján)