Példátlan légi incidens a Ryanair-gép fehérorosz eltérítése

---

 kripto.NEWS  💥  Minden, ami kell. És semmi, ami nem. (napi 200+ kriptohír) 

---

Súlyos, veszélyes, irtózatos. Állami terrorcselekmény, emberrablás, gépeltérítés – fogalmaznak a politikusok. Az európai légi közlekedési protokollok soha nem látott megsértése – mondják a szakértők.

És valóban, példátlan esemény történt május 23-án, vasárnap: Lukasenka elnök utasítására a Fehéroroszország felett elrepülő Ryanair FR4978-as számú, Görögországból Litvániába tartó nemzetközi járatát úti célja előtt nem sokkal, de még belarusz légtérben MiG-29-es vadászgép fogta be, majd kényszerítette leszállásra Minszkben. Az ok: a polgári gépen a 171 utas mellett a fedélzeten tartózkodott egy fehérorosz ellenzéki Telegram-csatorna ex-operátora is.

És mivel a száműzetésben élő aktivistát nem tudták elfogni külföldön, egyszerűen leszedték a levegőből.

A Ryanair ír légitársaság egyik Boeing 737 típusú repülőgépe a fehérorosz fővárosban „előre nem tervezett leszállást” hajtott végre – közölte először a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet. Mint elmondták, a földet érés után a hatóságok őrizetbe vették a gépen utazó Roman Prataszevics újságírót, a fehérorosz kormány által szélsőségesnek nyilvánított NEXTA nevű Telegram-csatorna korábbi főszerkesztőjét.

Légi diktátum

A Ryanair légi járata Athénból Vilniusba tartott. A fehérorosz hatóságok tájékoztatása szerint a repülőgépnek azért kellett leszállnia Minszkben, mert bejelentés érkezett egy állítólagos, a fedélzeten elhelyezett pokolgépről.

Az MTI a „pilótáktól érkező bejelentés”-re hivatkozott, a nemzetközi tudósítások és a Ryanair közleménye szerint viszont ennek pont az ellenkezője történt: „lentről” érkezett az utasítás a kényszerleszállásra, amellyel párhuzamosan riasztottak egy MiG-29-es típusú vadászrepülőgépet is az utasszállító minszki repülőtérre történő „elkísérésére”.

A személyzetet a fehéroroszországi légiforgalmi irányítás értesítette a fedélzeten fellépő esetleges biztonsági fenyegetésről, és utasítást kaptak, hogy váltsanak irányt a legközelebbi repülőtérre, Minszkbe

– írta meg a Ryanair hivatalos válaszát a BBC.

Az érintett járat Flightradar24 weboldalon látható repülési útvonala azonban arra utal, hogy a gép valójában közelebb volt Vilniushoz, mint Minszkhez, amikor megfordították.

Az államfői sajtóirodához közel álló Pul Pervogo Telegram-csatorna úgy tudja, hogy maga Aljakszandr Lukasenka elnök adott utasítást arra, hogy kényszerítsék leszállásra az utasszállítót a fedélzeten állítólag elhelyezett bomba gyanúja miatt. A helyi sajtó szerint ráadásul Lukasenka „így akarta megmenteni Európát” egy esetleges terrorista fenyegetéstől.

A repülőgép tűzszerészeti átvizsgálása után (ahogyan várható volt, nem találtak semmit) helyi idő szerint 20:50-kor a gép folytathatta útját – az ellenzéki újságíró nélkül. A fehérorosz belügyminisztérium korrupciós ügyekért és szervezett bűnözésért felelős részlege megerősítette, hogy a NEXTA egykori főszerkesztőjét őrizetbe vették. Az ellenzéki aktivistát akár tizenöt év börtönre is ítélhetik terrorvádakkal.

EU: Felháborító, elfogadhatatlan

A nemzetközi közösség egy emberként háborodott fel a történteken. Sorra születtek az elítélő nyilatkozatok, ezekből válogattunk a teljesség igénye nélkül.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte az incidenst. Kijelentette: „garantálni kell MINDEN utas biztonságát és biztosítani, hogy haladéktalanul folytathassák utazásukat Vilniusba”. A nemzetközi légi közlekedési szabályok bármely megsértésének következményekkel kell járnia – húzta alá. Később azt írta, hogy következményekkel fog járni a fehérorosz rezsim „felháborító és jogtalan” magatartása. „A Ryanair repülőgépének eltérítését szankcionálni kell, Roman Prataszevics újságírót pedig azonnal szabadon kell engedni” – fogalmazott.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke aggodalmát fejezte ki a történtek miatt és arra szólította fel a fehérorosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék útjára a járatot, valamint engedjék szabadon annak minden utasát. Hozzátette, hogy az EU vezetői hétfőn, a Tanács csúcstalálkozóján megvitatják ezt a „példátlan eseményt, amely nem maradhat következmények nélkül”, ezenkívül kijelentette, hogy az incidens ügyében elengedhetetlen lesz az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezetének (ICAO) vizsgálata is.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt közölte, figyelemmel követi Roman Prataszevics előállításának fejleményeit. Magyarázatot követelt a történtek miatt, és a politikai aktivista, valamint a járat össze utasának azonnali szabadon engedésére szólított fel.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a fehérorosz kormány felelős az utasok és a repülőgép biztonságáért. Az EU szorosan követi a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járata, és utasai helyzetének alakulását – emelte ki. Későbbi, immár az Európai Unió nevében kiadott közleményében megengedhetetlennek nevezte, hogy a fehérorosz hatóságok utasítására katonai repülőgép kényszerített leszállásra egy uniós vállalat tulajdonában lévő, két európai uniós főváros között közlekedő és több mint 100 utast szállító polgári repülőgépet.

Véleménye szerint az, hogy a járaton utazó Roman Prataszevicset őrizetbe vették, a fehérorosz hatóságoknak „egy újabb kirívó kísérlete arra, hogy minden ellenzéki hangot elhallgattassanak”. Az EU Prataszevics azonnali szabadon bocsátására szólít fel – hangoztatta. Kijelentette: mivel a kényszerintézkedés végrehajtása veszélyeztette az utasok és a személyzet biztonságát, a nemzetközi légi közlekedési szabályok esetleges megsértésének kivizsgálására van szükség, az EU éppen ezért mérlegelni fogja az incidens következményeit, beleértve intézkedések meghozatalát a felelősökkel szemben.

Heiko Mass német külügyminiszter elítélte Fehéroroszország fellépését, mondván, hogy egy repülőgép leszállásra kényszerítése bombaveszély ürügyén „a polgári repülésbe történő komoly beavatkozás, mely cselekedet nem maradhat következmények nélkül az Európai Unió részéről”. Németország mellett Ausztria is azonnali magyarázatot követelt Minszktől a történtek miatt.

Dominic Raab brit külügyminiszter figyelmeztetett, hogy a fehérorosz ellenzéki őrizetbe vételének súlyos következményei lesznek a minszki vezetés számára. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a fehérorosz hatóságok cselekedetét, és az uniós tagállamok határozott és egységes válaszát követelte az ügyben. A BFM francia televízió szerint kilenc francia állampolgár utazott a gépen.

USA: Súlyos, veszélyes, irtózatos

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „súlyos és veszélyes” eseménynek nevezte a járat „kényszerű fehéroroszországi leszállását”, amely – véleménye szerint – nemzetközi vizsgálatot igényel. Fehéroroszországnak biztosítania kell a személyzet és az összes utas biztonságos hazatérését – közölte.

Julie Fisher, az Egyesült Államok belarusz nagykövete tweetjében „irtózatos” jelzővel illette a helyzetet. „Lukasenka hamis bombariadót kreált, és vadászgépeket küldött egy újságíró letartóztatására” – fogalmazott.

„Az Egyesült Államok határozottan elítéli az EU két tagállama közötti repülés kényszerítéssel történő elterelését, valamint Roman Pratasevich újságíró utólagos eltávolítását a gépről és letartóztatását” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményében. A Biden-adminisztráció támogatja a lehető legkorábbi ICAO-találkozót a vasárnapi események áttekintésére.

Az amerikai törvényhozók további hét ország kollégáival közösen kérték a montreáli székhelyű ICAO vizsgálatát az államok közötti szabad tranzitmozgás egyértelmű megsértése, és a repülőgép fenyegetettsége miatt. Az ICAO-vizsgálat befejezéséig a szervezettől Fehéroroszország légi forgalmi engedélyének teljes felfüggesztését kérik, betiltva minden átrepülést, ideértve az országba és az országból induló járatokat is” – mondta Robert Menendez szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke.

Emberrablás, állami terror

Görögország külügyminisztériuma állami gépeltérítésnek nevezte a történteket. Egyben elítélte Prataszevics őrizetbe vételét, aki Görögországban a gazdasági és politikai ügyekkel foglalkozó Delfi Fórum nevű konferencián vett részt egy fehérorosz ellenzéki küldöttség tagjaként, onnan tartott hazafelé Litvániába.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szintén rendkívül élesen fogalmazott. Kijelentette: „A polgári repülőgép eltérítése soha, korábban nem látott állami terrorcselekmény, amely nem maradhat büntetlen.” Lettország is tiltakozását fejezte ki a történtek miatt, Kaja Kallas észt miniszterelnök pedig egységes uniós álláspontot és nemzetközi vizsgálatot sürgetett az ügyben.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) az incidens alapos kivizsgálását szorgalmazta közleményében. „Határozottan elítélünk bármilyen beavatkozást és a polgári légi közlekedés (bármely) gépének leszállítására irányuló követelést, ami a nemzetközi jogba ütközik” – idézi az IATA közleményét az MTI.

Az ICAO közleményt adott ki, mely szerint aggódnak a repülőgép „látszólagos kényszerleszállása miatt”, amely ellentétes lehet a légtér és a repülőgépek biztonságának szabályait meghatározó chicagói egyezménnyel.

A minszki belügyminisztérium szóvivője nem kívánt nyilatkozni.

Litvánia is kiakadt

Gitanas Nausėda litván elnök kijelentette: „soha nem látott emberrablás, katonai erő alkalmazásával” a Ryanair kényszerleszállása, és sürgette a NATO-t és az EU-t, hogy reagáljon a belorusz vezetés által a polgári légi közlekedésre jelentett fenyegetésre.

Példátlan, ami történt! A Vilniusba tartó polgári utasszállító gépet erőszakkal kényszerítették leszállásra Minszkben. A belorusz politikai aktivista és a NEXTA alapítója a repülőn volt, majd letartóztatták. Az irtózatos akció mögött a belorusz rezsim áll. Követelem Roman Prataszevics szabadon engedését!

– fakadt ki Gitanas Nausėda litván elnök a Twitter-oldalán.

Unprecedented event! A civilian passenger plane flying to Vilnius was forcibly landed in #Minsk. Belarusian political activist & founder of @NEXTA_EN was on the plane. He is arrested. 🇧🇾 regime is behind the abhorrent action. I demand to free Roman Protasevič urgently!

— Gitanas Nausėda (@GitanasNauseda) May 23, 2021

Nausėda a nemzetközi közösséget haladéktalan lépések megtételére hívta fel, hogy „ilyesmi ne fordulhasson elő többé”. A litván elnök is kijelentette, hogy az incidenst mindenképpen meg fogják vitatni a hétfői uniós csúcson.

Asta Skaisgirytė litván elnöki tanácsadó szerint a fehérorosz hatóságok előre eltervezték a mintegy 170 utast szállító repülőgép leszállásra kényszerítését. Kijelentette, hogy a fehérorosz biztonsági szolgálatok tudták, hogy a fedélzeten lesz a tavaly november óta Vilniusban élő Prataszevics.

A Ryanair járatának a Lukasenka-rezsim általi eltérítése megmutatta, hogy Fehéroroszország légtere nem biztonságos, emberek életét sodorták veszélybe egy politikai ellenfél elrablása érdekében. A fehérorosz légteret le kell zárni minden nemzetközi légi járat elől

– írta a Twitteren vasárnap Edgars Rinkēvičs litván külügyminiszter.

Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök egy ügyésszel érkezett a vilniusi repülőtérre, hogy kihallgassa az érkező utasokat, és teljes körű vizsgálatot hirdetett. A litván hatóságok közölték, hogy az ügyben bűnügyi vizsgálatot indítanak terrorista célú gépeltérítés és az utasokkal való, a nemzetközi jogba ütköző bánásmód gyanújával. A Litvániába szökött Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető Fehéroroszország az IATA-ból való kizárását követelte.

Mi lesz ezután?

Még nem ismerjük a történet összes körülményét, de az már látszik, hogy az ügy jelentősége hatalmas lehet. Először is, kérdések merülnek fel a légtér szabadságával kapcsolatban, de nemzetközi jogi, illetve szólásszabadsággal kapcsolatos dilemmák sora is megválaszolásra vár:

• Mennyire van innentől kitéve a többi járat az ilyenfajta viselkedésnek?
• Jogosan nevezhetjük agressziónak, állami terrorizmusnak, gépeltérítésnek a történteket?
• Mennyire kerültek veszélybe az utasok?
• Milyen precedens születhet a történtek után?
• El kell-e terelni, ki kell-e tiltani – Ukrajnához hasonlóan – ezután a járatokat a belarusz légtérből?
• Mennyire volt jogellenes ez a cselekmény és milyen következményekkel járhat?
• Kell-e tartaniuk más autoriter rendszerek kritikusainak, hogy ez velük is megtörténhet?
• Mit kell tennie a nemzetközi diplomáciának?

Európa-szerte a politikai szereplők beavatkozásra szólították fel az EU-t és a NATO-t. További szankciók bevezetését követelik Fehéroroszország kormánya ellen, amelynek legitimitását a tavalyi, vitatott választások után sokan megkérdőjelezik. Az uniós vezetők találkozásakor a lehetséges intézkedések között lehetnek:

• szankciók belarusz magánszemélyek és szervezetek ellen,
• az EU légitársaságai összes járatának Fehéroroszország feletti felfüggesztése,
• a minszki Belavia nemzeti légitársaság kitiltása az EU összes repülőteréről,
• valamint Fehéroroszország és az Egyesült Államok közötti tranzit felfüggesztése.

Nemzetközi sajtóértesülések szerint a lépések egy olyan szankciócsomag keretében lennének megvalósítva, amelyen Brüsszel már eleve dolgozott, és amelyet a jövő hónapban egyébként is nyilvánosságra hoztak volna.

Szélsőséges logó

A fehérorosz legfelsőbb bíróság 2020 októberében nyilvánította szélsőségesnek a NEXTA nevű Telegram-csatornát és magát a NEXTA logóját. Az oldal alapítóját, Szcjapan Pucilát és korábbi főszerkesztőjét, Roman Prataszevicset a fehérorosz állambiztonság (KGB) a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára helyezte, és nemzetközi körözést kért ellenük. Februárban a külföldre szökött Pucila és Prataszevics kiadatását is kérték Lengyelországtól. A két férfit tömeges zavargások előkészítésével és szervezésével vádolják.

Pucila és Prataszevics 2017-ben hozták létre Telegram-csatornájukat, amely a 2020. augusztus 9-i elnökválasztást követően az ellenzéki hangok legfőbb platformjává vált. Jelenleg több mint 1 millió 200 ezer tag követi őket. Az akkori voksolást az országot több mint két évtizede, 1994 óta irányító Lukasenka hatodjára nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával.

Az ellenzék szerint csalás történt, meghamisították az eredményeket, valódi győztesnek Szvjatlana Cihanovszkaját ismerik el. Lukasenkát az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választás után hosszú ideig hetente tartottak nagy létszámú tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők sokszor kegyetlen brutalitással vertek le. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek a megmozdulások során. Cihanovszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldre, főleg Lengyelországba és Litvániába távozott önszántából vagy hatósági kényszerítésre.

Rendőrterror az utcákon, avagy a belaruszok „2006”-ja

Ezeket, a civilek ellen elkövetett rendőri brutalitásokat a lakosság a Telegram, a Twitter és a YouTube segítségével közvetítette és osztotta meg egymással. A brutális képsorok villámgyorsan terjedtek el a közösségi platformokon, holott a belarusz rezsim mindent bevetett ennek megfékezésére: még az internetet is korlátozta egy darabig, óriási károkat okozva ezzel az ország köztudottan fejlett IT-szektorának.

Fehéroroszország ugyanis kifejezetten erős országnak számít a kriptotech és az IT területén. 2017-ben még úgy tűnt, az ország soha nem látott mértékben biztosít optimális feltételeket a startupok számára. A kedvező rendeletek elfogadása után „Fehéroroszországban lesz a világ egyik legkényelmesebb jogi környezete az informatikai vállalkozások számára” – jelentették ki akkor a szakértők. A bizalom azóta megingott, egyes információk szerint a tavalyi események hatására százával hagyták el informatikusok az országot.

---

2017-ben írtuk: Igazi kriptoparadicsom jöhet létre Fehéroroszországban

---

A „belarusz Index” beszántása

A cenzúramentes információk továbbításának két éllovasa, a NEXTA Telegram-csoport, valamint a Tut.by internetes hírportál ellen ráadásul a jelek szerint állami hajtóvadászat indult, a platformok ellehetetlenítése zajlik éppen. A Tut.by szerkesztőségére múlt hét kedden csaptak le a hatóságok (részletek az Azonnali cikkében). Az üggyel az unió is foglalkozott, Peter Stano, az Európai Unió Külügyi Szolgálatának szóvivője szerdai sajtóközleményében így foglalta össze a történteket:

Az elnyomó fehérorosz rezsim újra lecsapott a független újságírókra és médiaorgánumokra, kedden a Tut.by internetes hírportál 15 munkatársát tartóztatták le a fehérorosz hatóságok, többek ellen bűnvádi eljárás indult, irodáikat, lakásaikat átkutatták, a honlapot letiltatták.

„A fehérorosz hatóságoknak be kell szüntetniük a független újságírók megfélemlítését és zaklatását, az összes őrizetbe vett sajtómunkást szabadon kell engedni, a többi politikai fogollyal együtt. A hatóságok legutóbbi fellépései a független médiaorgánumok ellen azt jelzik, hogy a minszki vezetés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a véleménynyilvánítás szabadságát” – jelentette ki.

Az EU-s külügyi szóvivő példaként említette, hogy a rendvédelmi szervek pár nappal ezelőtt őrizetbe vették Alekszandr Burakovot, a német közszolgálati adó a Deutsche Welle riporterét, Vlagyimír Lapcevicset, a Mogilev Region helyi hírportál újságíróját és Tatjána Kapitonova szabadúszó médiamunkást.

A szóvivő az EU nevében felszólította a fehérorosz hatóságokat „a békés tüntetőkkel, az emberi jogok védelmezőivel, a kisebbségek képviselőivel, valamint a politikai ellenzék tagjaival szembeni erőszak és elnyomás megszüntetésére”. Hozzátette: „Az emberi jogi visszaélések nem maradhatnak büntetlenül, az unió a nemzetközi közösséggel együtt erőfeszítéseket tesz, az elkövetők elszámoltatása érdekében. Az EU továbbra is a fehérorosz nép mellett áll és továbbra is támogatja a civil társadalmat és a független médiát.”

Keleti visszhangok

„A nyugati országokat nem kellene sokkolnia a minszki Ryanair-incidensnek, mert hasonló esetekre az ő oldalukon is volt példa” – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfői Facebook-bejegyzésében. „Az a sokkoló, hogy a Nyugat a fehérorosz légtérben történteket »sokkolónak« tartja” – fogalmazott a szóvivő.

Zaharova szerint a „civilizált demokráciák” esetében már rég nem aktuális a „quod licet Iovi, non licet bovi” (amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek) elv, mert ezek az országok már rég elvesztették igazi vezetői tulajdonságaikat.

Világszerte milliók vére és szenvedése verte ki a nyugati demagógok alól a sámlit, amelyről prédikálnak

– fogalmazott.

Zaharova úgy vélekedett, hogy a Nyugatot vagy nem kellene sokkolnia annak, hogy mások hozzá hasonlóan lépnek fel, vagy pedig mindennek sokkolnia kellene. Vagyis annak is, hogy a bolíviai elnök repülőgépét nyolc éve ausztriai leszállásra kényszerítették, és hogy Ukrajnában 2016-ban, 11 perccel a felszállása után visszafordulásra kényszerítettek egy fehérorosz repülőgépet, a fedélzetén az Antimajdan (a Kijevben 2014-ben hatalomra került kurzussal szemben álló szerveződés) egyik aktivistájával.

A szóvivő rámutatott, hogy a világháló megőrizte az emberrablások, a kényszerleszállások és a törvénytelen őrizetbe vételek emlékét, és úgy vélekedett, hogy emiatt már nem hozzák meg az elvárt hatást a tömegtájékoztatási eszközök segítségével végrehajtott információs politikai kampányok.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn nem kívánta kommentálni újságíróknak a minszki Ryanair-incidenst. Úgy vélekedett, hogy az ügyet a nemzetközi repülésügyi normák szempontjából az illetékes hatóságok hivatottak értékelni. Nem nyilatkozott fehérorosz ellenzékiek azon állításával kapcsolatban sem, hogy a Ryanair-gépen orosz ügynökök voltak. Peszkov azt mondta, a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy orosz állampolgárokat vettek volna őrizetbe Minszkben. Rámutatott, hogy ebben az esetben a fehérorosz hatóságoknak a szabályok értelmében értesíteniük kellene az orosz nagykövetséget. A szóvivő arra kérte az újságírókat, hogy a minszki Ryanair-ügyre adott nyugati reagálásokat ne hozzák összefüggésbe Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök tervezett találkozójának ügyével.

Az orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (Roszaviacija) sajtószolgálata hétfőn közölte, hogy az orosz légitársaságok járatai Fehéroroszországba, illetve az ország légterén keresztül a megszokott módon repülnek.

A Brüsszelben hétfőn este kezdődő, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón a koronavírus-járvány okozta helyzet áttekintése mellett a tagállami vezetők számos külpolitikai kérdésről folytatnak megbeszélést, köztük az Európai Unió Oroszországgal ápolt kapcsolatáról, az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodások végrehajtásáról. Kitérnek a közel-keleti helyzetre is, valamint előkészítik a közelgő, június 15-re tervezett EU-Egyesült Államok csúcstalálkozót. A találkozón az előzetes megnyilvánulások alapján kiemelten fognak foglalkozni a minszki eseményekkel.

---

Kapcsolódó: A tiltás ellenére működik a Telegram Oroszországban

---

(CoinColors, az MTI, a BBC és a Bloomberg alapján)

 kripto.NEWS  🔥  Több a zászló. Egy a tábor. (kriptohírek 15 nyelven)